Héphaisztosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Héphaisztosz a kovácsmesterség, a tűz istene a görög mitológiában. Védelmezője minden mesterembernek, főként a fémműveseknek. A vulkánok istenét is tisztelték benne. Héphaisztosz egyedül Héra gyermeke, apja nem volt. Ugyanis Zeusz megcsalva ismét feleségét, Hérát, gyermeket várt Métisztől, ám egy jóslat miatt elnyelte a terhes anyát, így saját maga lett várandós a gyermekkel, bár nem tudta hogyan fogja megszülni. Bosszúból az istenek királynője úgy döntött, hogy ő is tud saját maga, apai segítség nélkül világra hozni egy gyermeket. Így született meg Héphaisztosz.

Azonban Héra várakozásaival ellentétben a kovácsisten rémesen ronda volt. Héra dühében lehajította a gyermeket az Olümposzról, aki kerek egy napig csak zuhant és Lémnosz szigete mellett a tengerbe esett. Nimfák mentették meg az életét. Miután felépült és a szigeten megtanulta a kovácsmesterséget, újra felment az Olümposzra, ahol azonban csúnyán összeveszett anyjával. Zeusz nem tűrhette az arcátlanságot, és lehajította Héphaisztoszt a szent hegyről. Ezúttal kilenc nap és kilenc éjjel zuhant az istenség, és ezúttal Lémnosz szigetére esett. Héphaisztosz attól kezdve sánta volt. Első palotáját Lémnoszon építette meg, aminek csodájára jártak az olümposziak is.

Kovácsműhelyét az Etna vulkán gyomrában rendezte be. Bosszút forralt Héra ellen, és kovácsolt neki egy gyönyörű trónt, ami azonban fogva ejtette azt, aki beleült. Az istenek királynője megörült a becses ajándéknak, és amint ráült a trónra, kezei és lábai erős és eltéphetetlen bilincsek szorításába kerültek. Az istenek hiába próbálták kiszabadítani, még nekik sem sikerült. Zeusz visszahívta Héphaisztoszt az Olümposzra, ahova való volt, hogy szabadítsa ki Hérát. Azonban Héphaisztosz nem engedelmeskedett. Így történt aztán, hogy a bor és mámor istene, Dionüszosz megkörnyékezte a szakállas és sánta istent palotájában, és annyi bort itatott vele, hogy teljesen elkábult. Ezt kihasználva egy öszvér hátán átvetve a boristen felvitte Héphaisztoszt az Olümposzra. A kovácsisten még ott sem állt azonnal kötélnek, és segítségéért cserébe Aphroditét kérte feleségül. Miután megkapta, kiszabadította anyját. Zeuszt ekkor éktelen fejfájás kezdte gyötörni. Héphaisztosz kalapácsával fejbe verte a főistent, és az ütés hatására Zeusz fejéből talpig felfegyverezve kipattant Athéné, akibe azonnal beleszeretett a kovácsisten. Így megpróbálta elcsábítani a mesterségek nagy tudóját. De Athéné túlságosan rondának találta Héphaisztoszt, és eltűnt a kovácsisten ágyáról, aki ezt nem vette észre, és a földre omló spermájából megszületett Erektheusz, Athén első királya.

Ezek után feleségül vette Aphroditét, akinek hűtlenségétől rendkívül tartott, így készített egy láncból szőtt hálót, amit senki sem tud elszakítani, és ha hűtlenségen kapja feleségét, elkapja a becstelen udvarlót. Egyszer aztán Arésszel, a hadistennel találta meztelenül összebújva hitvesét, és rájuk vetette a hálót. Majd a rabul ejtett párt az istenek elé vitte, és igazságot követelt. Azonban az istenek csak kacagtak a történteken. Héphaisztosz ezek után nem foglalkozott a szerelemmel, és műhelyében a küklopszok segítségével készítette el remekeit az isteneknek vagy nagy hősöknek. Az ő műhelyében készültek Zeusz villámai, Athéné rettegett Aigisz pajzsa, Héliosz aranyló szekere, amelyen az égboltot átszelte, és az aranycsésze, amelyen éjjel keletre hajózott. Héphaisztosz készítette Erósz nyilait is, Pandóra diadémját és Prométheusz eltéphetetlen bilincsei is az ő munkája. Akhilleusz áthatolhatalan páncélzatát és fegyvereit is ő készítette. És persze az összes olümposzi fegyver az ő keze munkája volt. Ott volt amikor az első nőt megalkották. Agyagból gyúrta meg az első halandó nőt, Pandórát, aki később az emberiségre szabadította a bajokat.

Attribútumai az üllő és a kalapács voltak. Ábrázolni is gyakran ábrázolták úgy, hogy kezében kalapácsot tartott és az üllője fölé görnyedt. Szakálla volt, és gyakran pálcát is tartott a kezében, hogy járását könnyítse. Athénban nagy tiszteletnek örvendett, és temploma a Theseum még ma is áll az Akropolisz lábánál.

Héphaisztosz római megfelelője Vulcanus, etruszk megfelelője Sethlans.