Görög mitológia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét. |
- „Nem tudjuk, hogy e történetek mikor hangzottak el először jelenlegi formájukban; de bármikor is, az bizonyos, hogy a primitív életforma addigra már a távoli múltba merült. A mítoszok, ahogy ma ismerjük őket, nagy költők alkotásai. [...]
A görög mitológia meséi nem derítenek fényt arra, milyen is volt az ősi emberiség – de bőségesen rávilágítanak arra, hogy milyenek voltak a régi görögök. Ez pedig számunkra, akik intellektuális, művészi és politikai szempontból is örököseiknek tartjuk magunkat, jóval fontosabb. Nekünk semmi sem idegen, amit tőlük tanulunk.”
Edith Hamilton, Görög és római mitológia
A görög mitológia mítoszok gyűjteménye, mely az ókori hellének vallásából származik. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte, és bár néhány korabeli filozófus megkérdőjelezte hihetőségüket, alapul szolgáltak a hétköznapi emberek rítusai és világnézete számára. Ma a nagyközönség jórészt a római műfordítók átirataiból készült fordításokat ismeri.
Ahogyan a szomszédos népek, úgy a görögök is az élet bizonyos területeihez rendelt istenekben hittek. Például Aphrodité volt a szerelem istennője, míg Arész a háború, Hadész pedig a halottak istene volt. A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten felé irányult, különösen a tizenhárom olümposzira. Az olümposzi istenek (és például Perszephoné, az Eleusziszi misztériumok pártfogója) nagy pánhellén kultuszok központjai voltak. Sok területnek, sőt még egyes falvaknak is megvoltak a maguk kultuszai, melyek olyan nimfák és kisebb istenségek köré összpontosultak, akiket jóformán sehol másutt nem ismertek. A phrügiai Kübeléhez hasonló idegen isteneket jól ismerték szerte Hellaszban, de nem tisztelték őket. A görög hiedelemvilágot nagyban átvették a rómaiak, s az saját mitológiájuk alapjául szolgált.
| Témák és alakok a görög mitológiában | |
|---|---|
| Teremtés | |
| Khaosz, Éther, Uranosz és Gaia | |
| Titánok | |
| Kronosz és Rheia, Atlasz, Prométheusz és Epimétheusz, Orión, Szeléné, Ókeanosz, Héliosz, Létó, Titanomakhia | |
| Olümposziak | |
| Zeusz, Héra, Poszeidón, Aphrodité, Héphaisztosz, Apollón, Hermész, Démétér, Artemisz, Athéné, Arész, Hesztia | |
| Egyéb istenek, nimfák és szellemek | |
| Írisz, Moirák, Pan, Hébé, Hekaté, Aszklépiosz, Perszephoné, Aiolosz, Érosz, Éósz, Nüx, Múzsák, Ekhó, Nimfák | |
| A trójai háború és következményei | |
| Erisz és Párisz ítélete; Helené és Menelaosz; a trójai faló; Odüsszeusz és az Odüsszeia; Aiasz; Hektór és Priamosz; Akhilleusz, Briszéisz és Patroklosz; Agamemnón, Kasszandra és Oresztész; Aeneas | |
| Félistenek, hérószok | |
| Héraklész és a Tizenkét munka; Bellerophón és a Pégaszosz; Thészeusz, Minósz és a Minótaurosz, Daidalosz és Ikarosz; Iaszón, Médeia és az aranygyapjú; Oidipusz, Heten Théba ellen és Antigoné | |
| Egyéb halandók és hősök | |
| Kallisztó, Teiresziasz, Arakhné, Ió, Kasztór és Polüdeukész (Pollux), Európa, Midasz, Sziszüphosz és Tantalosz, Orpheusz, Pandóra, Deukalión és Pürrha, Narkisszosz, amazonok, mainaszok, Pygmalion, Atalanta, Pszikhé, Aktaión, Perszeusz | |
| Kultusz | |
| Eleusziszi misztériumok, Herma, Pánhellén játékok, Parthenón, Braurónia, Dódóné, Orákulum, Delphoi | |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Áttekintés
A görög mitológiában a panteon isteneinek emberi alakja van (antropomorfizmus), ám legfőképpen ők az Univerzum megszemélyesített erői. Mint ilyenek, többé-kevésbé változatlanok. Míg néha úgy tűnik, bírnak némi igazságérzettel, gyakran kicsinyesek vagy bosszúszomjasak. Az istenek kegyeit áldozattal és jámborsággal lehet elnyerni, de ez nem jelent garanciát, mivel hajlamosak a gyakori véleményváltozásra. A haragjuk kíméletlen és a szerelmük is legalább ilyen veszélyes lehet. A görög istenek egyetlen dologtól félnek, az aranyagancsú szarvas vérétől, amely eltörli az ereikben keringő folyadékból, az ikhórból nyert halhatatlanságukat.
A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és kotnyeles istenekkel. Emellett vannak a hérószok, akik segítenek az embereknek felülkerekedni ezeken a problémákon. Az emberek persze sokkal nagyobbak voltak akkoriban, ám a görögök nem láttak nagy szakadékot a történelmük és a vallásuk között (lásd az Iliászt és az Odüsszeiát. A görögök a mítoszbeli hősök és az ő kultúrájuk egyenesági leszármazottainak tekintették magukat.
A folyamatos használaton és irodalmi utalásokon túl a görög mitológia jó néhány csodálatos történettel szolgál, amelyek máig is élvezhetőek maradtak. Jóval a vele szorosan összekapcsolódó görög vallás eltűnése után is fontos kulturális hivatkozási alapul szolgál. Amikor a kereszténység államvallássá lett a Római Birodalomban, igyekeztek a régi vallások nyomait eltüntetni vagy démonizálni. Így lett például Poszeidón háromágú szigonyából a Pánról mintázott ördög vasvillája, vagy a téli napforduló ünnepe (Mithrász és a Nap születésnapja) a karácsony. Az irodalom már nehezebb feladatnak bizonyult a keresztények számára; ebben lehetetlen lett volna megszüntetni a görög befolyást Homérosz, Theokritosz, Vergilius, Ovidius és több száz más görög és római szerző műveinek félredobása nélkül. Így aztán a görög mitológia több mint egy ezredévvel túlélte a görög vallást. Még a leginkább klasszikus keresztény irodalom is tartalmaz utalásokat rá.
[szerkesztés] Néhány fontosabb mitikus személy
[szerkesztés] Az istenek első nemzedéke
- Khaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt, zűrzavaros anyagi jellegű üresség.
- Erebosz: sötétség
- Nüx: éjszaka
- Gaia: a föld, minden létezőnek az alapja, megszülte Uranoszt, saját párját
- Uranosz: az első férfiisten, az Ég
- Hekatonkheirek: óriási százkarú szörnyek ötven fejjel, Gaia és Uranosz első gyermekei, Kottosz, Briareosz, Gügész
- Küklopszok: az egyszemű szörnyalakok, Gaia és Uranosz második gyermeknemzedéke. Uránosz utálattal nézi szörnygyermekeit, és az alvilág legsötétebb poklába, a Tartaroszba veti őket
- Titánok: Gaia és Uranosz újabb fiúgyermekei, név szerint Ókeanosz (a tenger), Kóiosz, Hüpérión, Kriosz, Iapetosz és Kronosz (az idő). A titánok gyermekeit szintén titánoknak nevezik. A második nemzedékből híressé vált titánok: Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz (Iapetosz fiai)
- Titaniszok: Gaia és Uranosz lányai, név szerint Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Dióné és Theia.
[szerkesztés] Az istenek második nemzedéke
- Kronosz: az Idő istene, a legfiatalabb titán, szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet, megfosztotta atyját nemzőszervétől, az ekkor földrehulló vérből születtek az Erünniszek, a bosszú istennői, a tengerből pedig kikelt a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalja, csak Zeuszt sikerül megmenteni.
- Rheia: Kronosz feleségül vette, de attól félt, hogy gyermekei őt is megfosztják uralmától, ezért lenyelte őket, Zeuszt, legkisebb gyemekét Rheia elrejtette
- Métisz: mikor Zeusz felnőtt, tőle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit, Zeusz lenyelte őt mint első feleségét
[szerkesztés] Olümposzi istenek
- Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője
- Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője
- Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére
- Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője
- Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője
- Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére
- Aphrodité: a szépség és szerelem istennője
- Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene
- Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene
- Héphaisztosz: Héra gyermeke, istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene
- Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője
- Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki, a városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője
[szerkesztés] Egyéb istenek és istennők, félistenek és istennék
- Amphitrité: Poszeidón tengeristen felesége
- Boreász: az északi szél
- Eileithüa: Héra gyermeke, a szülés istennője
- Erósz: Aphrodité és Arész fia, a Szerelem
- Hadész: Kronosz és Rhea gyermeke, az Alvilág ura
- Hébé: Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője, Héraklész felesége lett
- Héliosz: a Napisten
- Hekaté: Háromfejű és háromtestű alvilági istennő, a varázslás, a sötétség és az éjszaka úrnője
- Hügieia: Aszklépiosz leánya, az egészség istennője
- Hüpnosz: az Éj istennőjének, Nüxnek a fia, az alvás és álom istene
- Írisz: a szivárvány istennője
- Maia: Atlasz leánya, Hermész anyja
- Mnémoszüné: az Emlékezés, a Múzsák anyja
- Nemeszisz: Nüx leánya, a megtorlás istennője
- Perszephoné: Démétér és Zeusz gyermeke, Hadész felesége
- Pán: Hermész és Droüpé nimfa fia, kecskelábú, szőrös-szarvas pásztoristen
- Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene
- Szeléné: a Hold istennője
- Themisz: Uranosz és Gaia leánya, a megszemélyesített törvényes rend
- Thetisz: tengeristennő, Néreusz leánya, Akhilleusz anyja
- Tritón: tengeristen, Poszeidón és Amphitrité fia
- Zephürosz: a nyugati szél
- Múzsák: Kleio, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré, Erató, Kalliopé, Uránia, Polühümnia; Mnémoszüné és Zeusz gyermekei
- Hórák: Diké (jog), Eiréné (béke), Eunomia (törvényesség); Themisz és Zeusz gyermekei, a természet és az évszakok istennői
- Khariszok: Zeusz és Eurünomé leányai, a báj és szépség istennői
- Erinnüszök: a bosszúállás istennői, Uranosz véréből keletkeztek, Alektó, Tisziphoné, Megaira
- Heszperidák: Atlasz leányai, akik egy sárkánnyal Héra aranyalmáit őrizték a világ nyugati szélén
- Küklopszok (egyszemű óriások): Brontész (mennydörgés), Szteropész (villám), Argész (mennykő)
- Gigászok: kígyófarkú lények, sikertelenül harcolnak az olümposzi istenek ellen.
- Aiolosz: szél istene, ő szedi össze a pusztitó szelekt és ajándékozza Odüsszeusznak
- Kirké: istennő, Aiaié szigeten él, aki a szigetére lép, azt disznóvá változtatja
- Erisz: viszály istene
- Kasztor: Léda és Zeusz egyik fia, hattyútojásból született
[szerkesztés] Az Ember születésének mondái
- Epimétheusz: titán, az ember formálója, minden képességet és tulajdonságot elosztott és kifelejtette az embert, Prométheusz testvére
- Prométheusz: titán, aki megkönyörült a védteleneken és ellopta nekik a tüzet, a kovácsmesterség titkát Héphaisztosztól, a bölcsességet és mesterségek ismeretét Pallasz Athénétől, 30000 évi szenvedés lett büntetése, Zeusz a Kaukázushoz láncoltatta ahol keselyű tépte a máját,
- Pandóra: az ember büntetése, gyönyörű nő, akit Héphaisztosz gyúrt agyagból és vízből, az istenek ruházták fel földöntúli bájjal, a Zeusztól kapott szelencét kiváncsian felnyitotta, a nyomorúság, baj, betegség, szenvedés a Földre özönlött, viszont a ládikában bent maradt a Remény
Az emberiség korszakai:
- Deukalión és Pürrha: csak ők élték túl az özönvizet, csónakjukkal a Parnasszosz hegyén kötöttek ki. Az emberi nem kövekből született újjá, a Deukalion (Prométheusz fia) által eldobott kövek lettek a férfiak, Pyrrha kövei pedig a nők
[szerkesztés] Trójai mondakör
Trójaiak:
- Priamosz: Trója királya a háború idején
- Hektor: Priamosz trójai király fia, akit Akhilleusz öl meg párbajban
- Andromakhé: Hektor felesége
- Parisz (vagy Alexandrosz): Priamosz fia, aki Helené elrablásával robbantotta ki a trójai háborút
- Kasszandra: Priamosz leánya, akit Agamemnón elhurcoltatott és meggyilkoltatott
Görögök:
- Menelaosz: spártai király, aki felesége elrablása után harcba hívja Trója ellen a görögöket
- Helené: Zeusz és Léda leánya, Menelaosz szépséges felesége, akit Parisz Trójába szöktetett
- Akhilleusz: Thetisz tengeristennő és a halandó Péleusz király fia, a legnagyobb hős a trójai háborúban, a mürmidónok vezére.
- Aiasz: Akhilleusz után a legnagyobb vitéz
- Patroklosz: Achilleusz barátja, hős harcos, akit Hektór öl meg
- Agamemnón: Mükéné királya, Menelaosz testvére, a Trója ellen vonuló görög seregek vezére
- Klütaimnésztra: Agamemnón felesége, nem tudja megbocsátani férjének, hogy a háború sikere érdekében áldozta fel leányát, Iphigeneiát, szeretőjével meggyilkolja a királyt, fiukat pedig száműzi
- Élektra: Agamemnón leánya
- Iphigeneia: Agamemnón másik leánya, akit a háborúban feláldoztak az istenek oltárán
- Oresztész: Agamemnón fia, aki megölte apja gyilkosait, Aigiszthoszt és Klütaimnésztrát
- Odüsszeusz: Ithaka királya, aki Trója bevétele után sokévig bolyong a tengeren
- Pénelopé: Odüsszeusz felesége
- Polüphémosz: a leghíresebb küklopsz, akit Odüsszeusz vakított meg
- Alkinoosz: a phaiák nép királya, udvarában meséli el Odüsszeusz a történeteit
- Szkülla: 6 fejű, 12 lábú szörny
- Szirének: asszonyfejű, madártestű szörnyek, akik énekükkel partra csalták és megölték a hajósokat
- Kharübdisz: tengerörvény, aki arra megy annak a hajója elsüllyed
- Laisztrügónok: óriások, a Télepülosz partszakasznál élnek, szokásuk a sziklák dobálása
- Teiresziász: vak jós, az alvilágban találkoznak Odüsszeuszal, megjósolja neki, hogy két olyan veszély van még hátra ami feltartóztatja a hazatérésben
- Asztüanax: Hektor és Andromakhé gyermeke, a görögök ölik meg
[szerkesztés] Thébai mondakör
- Labdakosz: Théba alapítója, Laiosz király apja
- Laiosz: Théba 2. királya, akinek megjósolták az istenek, hogy óvakodjék a gyermekáldástól, mert saját fia, Oidipusz fogja megölni. Megszületett kisfia, a király pedig átszúrta bokáját, s kitette a Kithairón hegy oldalához, hogy felfalják a vadak.
- Oidipusz: Théba 3. királya, „dagadt lábú”. A korinthoszi király udvarában nőtt fel, megjósolták neki, hogy meg fogja ölni apját s saját anyját veszi majd feleségül. Egy ütközetben megöli Laioszt. Thébában megöli a Szfinxet, s a nép királyaként ünnepli. Oidipusz, miután kiderült, hogy megölte saját apját és anyjával hált, megvakítja magát és elbujdokol.
- Iokaszté: Laiosz felesége, majd fiáé, Oidipuszé. Gyermekeik: Eteoklész, Polüneikész, Antigoné, Iszméné. Öngyilkos lesz.
- Teiresziasz: vak jós, aki Oidipuszt vádolja a halálos bűnnel.
- Eteoklész és Polüneikész: a testvérek között lobban fel harc Théba trónjáért, s egymás kezétől esnek el
- Kreón: Théba új királya Oidipusz után, csak Eteoklészt temetteti el, Polüneikészt nem. Örök magánnyal fizet gonoszságáért.
- Antigoné: Oidipusz leánya, dacolni kezd Kreónnal királlyal, aki sziklabörtönbe záratja. Ő öngyilkos lesz.
- Iszméné: Antigoné gyáva húga
- Haimón: Kreón fia, Antigoné párja, szintén kioltja életét
[szerkesztés] Argonauták – Aranygyapjú
- Iaszón, az Argonauták vezére, Péliasz parancsára az aranygyapjút kell elhoznia
- Médeia, Aiétész lánya, varázslónő, később Jaszón felesége
- Aiétész, Kolkhisz királya, övé az aranygyapjú, amit sárkányokkal őriztet
[szerkesztés] Isteni vidékek
- Elíziumi mezők, a hősök nyughelye
- Hadész, az alvilág
- Helikón, a Múzsák lakhelye
- Hüperborea, az „Északon túli ország”
- Kókütosz, a panasz alvilági folyója
- Léthé, a feledés alvilági folyója
- Olümposz, az istenek lakhelye
- Sztüx (Styx), az alvilág legjelentősebb folyója
- Tartarosz (Tartarus), az alvilág legmélye
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Elsődleges források
[szerkesztés] Másodlagos források
- Robert Graves: Görög mítoszok
[szerkesztés] Lásd még
- görög vallás, római mitológia, római vallás, szinkretizmus, politeizmus, pogányság
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia (elektronikus változat)
- A görög mitológia a Változó Világ webmagazinban
- angolul: Timeless Myths provides information and tales from classical literature.
- angolul: The „Lovers' Legends” series uncensors the gay Greek myths.
- angolul: Greek Mythology provides a complete overview of Greek Myths
Based on work by