Hajnal Mátyás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hajnal Mátyás (Nagyszombat, 1578. április 23.- Bécs, 1614., május 28.), az első magyar jezsuita írónemzedék egyik tagja, Jézus-társasági áldozópap.
[szerkesztés] Élete
1598. február 4-én lépett a rendbe; a humaniorák tanára volt és mint hitszónok 29 évig működött. Eszterházy Miklós nádor nagyon kedvelte s udvari papjává tette. Ő térítette a katolikus egyházba a nádor nejét, Nyáry Krisztinát, Thurzó Imre özvegyét, kinek buzdítására megírta szép imakönyvét, melyben vonzó, kellemes stilussal fejezi ki lelkének jámbor érzelmeit. 1614. május 28-án Bécsben hunyt el.
[szerkesztés] Művei
- 1. Az Jesus szivet szerető sziveknek aytatossagara Szives Kepekkel Ki Formaltatott; es azokrol való Elmelkedesekkel és Imadságokkal megh magyaráztatott könyvechke... Vannak az vege fele egynéhány régi és áétatos embereknek Deákból Magyar nyelvre fordétott Hymnusok... Bécs, 1629. (Egyetlen, végűl csonka példánya a nyitrai kegyesrendi ház könyvtárában, 2. kiadás. Pozsony, 1642 és Bécs, 1644.)
- 2. Ki-tett Czégér. Melly-Alatt Fel-Talállya akárki is, Minémű Poshatt és mérges Tejet fejt Kereszt-úri Pál Erdélyben eggy Catechismus-nak Tömlőjébe, neminémű Hajdelberga-táján nőtt és hizlalt Teheneknek Tölgyéből, a nem régen született Chechemő Keresztyénnek szoptatására. Melly meg-orvosoltatik Eggy Keresztyén Orvos-Doctor által. Pozsony, 1640. (Névtelenűl. Kereszturi Pál, Csecsemő Keresztyén. Fejérvár, 1638, cz. munkája ellen.)
lásd még: A barokk kor magyar irodalma