Nagyszombat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a településről szól. A keresztény ünnepet lásd itt: Nagyszombat (kereszténység).

Nagyszombat (szlovákul Trnava, németül Tyrnau, latinul Tyrnavia): város a mai Szlovákiában. Szlovákia hetedik legnagyobb városa. A Nagyszombati kerület székhelye. Vágmagyarád tartozik hozzá.

Nagyszombat elhelyezkedése Szlovákiában

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében. é. sz. 48°22′ k. h. 17°36′

[szerkesztés] Nevének eredete

1238-ban említik először Zumbotel néven. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák Trnava a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal.

[szerkesztés] Története

Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet II. Béla lánya, Konstancia, aki I. Ottokár cseh király felesége volt, megerősített. 1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. 1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket.

A városháza

1543-ban ide költözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy Miklós császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta. 1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött. Az egyetemet 1772-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem). Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. 1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német volt.

1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet. 2001-ben 70 286 lakosa volt, 97%-ban szlovák nemzetiségű

A Keresztelő Szent János templom

[szerkesztés] Látnivalók

A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található kegyképet 1546 óta tisztelik mint a város oltalmazójának képét. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak.
Az érseki palotát 1562-ben Oláh Miklós prímás építtette, később bővítették.
A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert.
Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült barokk stílusban.
Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel.
A copf stílusú városháza 1793-ban épült a középkori tanácsház alapjain.
Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött.
Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette 1363-ban gótikus stílusban.
A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították.
Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át.
Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült.
A trinitáriusok temploma és kolostora 1710 és 1719 között épült barokk stílusban.
A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké.
Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.
Színháza 1831-ben épült, az egyik legrégibb szlovák színházépület.

A Szent Miklós templom este

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1531. június 24-én Zsámboky János történetíró.
Itt született 1573. február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője.
Itt született 1599-ben Szelepcsényi György hercegprímás, esztergomi érsek.
Itt született 1816. június 18-án Télffy János nyelvtudós.
Itt született 1881-ben Mikuláš Schneider-Trnavský szlovák zeneszerző.
Itt hunyt el 1382. szeptember 10-én Nagy Lajos király.
Itt hunyt el 1621. június 20-án Forgách Zsigmond nádor.
Itt hunyt el 1645. szeptember 11-én gr. Esterházy Miklós nádor.
Itt hunyt el 1719. szeptember 16-án Szörényi Sándor költő, történetíró.
Itt hunyt el 1733. március 12-én Rajcsányi János vallástudós.
Itt temették el 1573-ban Verancsics Antal királyi helytartót, bíborost.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Nagyszombati járás települései

Nagyszombat (Trnava)

Alsódiós (Dolné Orešany) · Alsódombó (Dolné Dubové) · Alsókorompa (Dolná Krupá) · Alsólóc (Dolné Lovčice) · Alsórados (Radošovce) · Apaj (Opoj) · Bélaház (Boleráz) · Binóc (Bíňovce) · Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou) · Bresztovány (Brestovany) · Bucsány (Bučany) · Bikszárd (Buková) · Cífer (Cífer) · Dejte (Dechtice) · Farkashida (Vlčkovce) · Felsőhosszúfalu (Dlhá) · Felsőkorompa (Horná Krupá) · Felsődombó (Horné Dubové) · Felsődiós (Horné Orešany) · Fenyves (Borová) · Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) · Gósfalva (Košolná) · Harangfalva (Zvončín) · Ispáca (Špačince) · Jászló (Jaslovské Bohunice) · Jókő (Dobrá Voda) · Kátló (Kátlovce) · Kislosonc (Lošonec) · Majtény (Majcichov) · Maniga (Malženice) · Nahács (Naháč) · Páld (Pavlice) · Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol) · Pozsonynádas (Trstín) · Rózsavölgy (Ružindol) · Selpőc (Šelpice) · Súr (Šúrovce) · Szárazpatak (Suchá nad Parnou) · Szelincs (Zeleneč) · Szomolány (Smolenice) · Vágkeresztúr (Križovany nad Dudváhom) · Vedrőd (Voderady) · Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) · Zavar