Hellanikosz (író)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hellanikosz (Mütiléné, Leszbosz szigete, Kr. e. 491? – Perperéné, Kr. e. 406?): görög író.
Életéről keveset tudunk. Feltehetőleg jómódú család sarja volt, megfordult a makedón királyi udvarban és Athénben is. Rendkívül gazdag munkásságából mintegy 25 művet ismerünk cím szerint, ezek nagyjából három csoportba oszthatók:
Genealógiai munkák, ezekben a görög nemzetségek családfáit kapcsolta a mitológiához. Ide tartozik a „Phoronisz" (Phoróneusz nevéből), a „Deukalionea" (Deukalión nevéből) stb.
Helytörténeti munkái egyes görög tájegységek hagyományaival foglalkoztak, például: „Aiolika" (Aiolhagyományok), „Leszbiaka" (Leszboszi hagyományok), „Thesszalika" (Thesszáliai hagyományok) stb. E művei közül legjelentősebb az „Atthisz" (Attikai hagyományok), amellyel egy több száz éven át virágzó műfaj, az atthisz első termékét alkotta meg. E műve volt az első, -helyenként ugyan önkényes- kísérlet az attikai kronológia megalkotására. „Karneonikai" (A Karnea-ünnepi versenyek győztesei), illetve a „Hiereai tész Hérasz" (A Héra-papnők) című művei már egy egyetemes görög időszámítás alapjául kívántak szolgálni.
Történeti munkáiban különféle idegen népek mondáit és szokásait írta le, így a „Lüdiaka" (Líd hagyományok), „Aigüptaka" (Egyiptomi hagyományok), „Perszika" (Perzsa hagyományok) stb.
Hellanikosz Hérodotosz fiatalabb és Thuküdidész idősebb kortársa volt, munkássága azonban elsősorban nem hozzájuk kapcsolódik, hanem inkább az Ión logográfusok, elsősorban Hekataiosz genealógiai és néprajzi kutatásaihoz. Thuküdidész és Sztrabón műveikben többször is bírálták adatainak pontatlansága, következtetéseinek erőszakoltsága miatt. Az ókorban a kritika stílusát jellegtelennek ítélte, ezért a görög történetírás a kronológia alapjaként nem az ő munkáit, hanem Hippiasz, az olompiai győztesekről összeállított munkáját fogadta el.
[szerkesztés] Források
- Pecz: Ókori lexikon