Egyiptom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz: Bilady, Bilady, Bilady | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kairó |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Hoszni Mubarak | ||||
| - Miniszterelnök | Ahmed Nazif | ||||
| Hivatalos nyelv | arab | ||||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1922. február 22. | ||||
| - elismerése | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 1 001 449 km² (30.) | ||||
| - Víz (%) | 0,6 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös becslés | 74 033 000 (16.) | ||||
| - 1996-os népszámlálás | 59 312 914 | ||||
| - Népsűrűség | 74 fő/km² | ||||
| GDP | 2006 | ||||
| - Összes | 305,253 milliárd dollár (32.) | ||||
| - Egy főre jutó | 4317 dollár | ||||
| HDI (2003) | 0,659 (119.) – közepes | ||||
| Pénznem | egyiptomi font (EGP) |
||||
| Időzóna | EST (UTC+2) | ||||
| - Nyári időszámítás | EEST (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .eg |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | ET | ||||
| Hívószám | +20 |
||||
|
|||||
Egyiptom (arabul:مصر, ejtsd: Miszr, a helyi dialektus alapján Maszr) Észak-Afrikában, illetve részben Délnyugat-Ázsiában (Sínai-félsziget) fekszik. Nyugaton Líbiával, délen Szudánnal, északkeleten pedig Izraellel határos. Északon a Földközi-, keleten a Vörös-tenger övezi.
Az ókori Egyiptom a világ egyik legjelentősebb nagyhatalma volt, bár az akkori és mai ország közt inkább csak a közös terület alkot kapcsot, mert a lakosság, az államszervezet és más jellemzők alapján igazából nem mondhatjuk a mai Egyiptomot az ókori birodalom örökösének (örökösöknek leginkább a koptok tarthatóak).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Legértékesebb része a Nílus-völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pontja: Jabal Kătrîna 2637 m. Legjelentősebb folyók: Nílus. Legnagyobb tó: Nasszer-tó (amely egyben víztároló is).
[szerkesztés] Etimológia
| km.t egyiptomi hieroglifákkal |
||||
|
Egyiptom hivatalos, arab neve (Miszr) sémi eredetű szó, jelentése eredetileg „nagyváros”. Az európai nyelvekben elterjedt alak, melynek magyar változata Egyiptom, a latin Aegyptus szóból származik, amely viszont az ógörög Αιγυπτος; „aigüptosz” átvétele. Az ógörög szó Ptah isten memphisi templomának nevére vezethető vissza: ḥwt-k3-ptḥ („Hut ka Ptah”).
Az ország ókori neve kemet („fekete ország”), amely nevet a Nílus által lerakott termékeny fekete föld után kapta, eltérően a sivatag „vörös földjétől” (deshret). A későbbi kopt időkben a név „keme”-vé rövidült.
[szerkesztés] Története
Fő szócikk: Egyiptom történelmeA terület viszonylagos elszigeteltsége és a folyó évenkénti áradásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Mina i.e. 3200 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; az utolsó (XXX.) dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg (Kr. e. 525). Később Egyiptom görög, római, bizánci, majd ismét perzsa kézre került.
Az arabok a 7. században hódították meg a területet, hat évszázadig tartó uralmuk alatt vált Egyiptom arab nyelvű és iszlám vallású országgá. 1250 körül a mamelukok vették át a hatalmat; majd 1517-ben az ország az Oszmán Birodalom része lett.
A Szuezi-csatorna elkészülte (1869) után Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, ugyanakkor pénzügyi válságba is került. Befektetései védelme érdekében a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban átvette a kormányzást, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt.
1922-ben nyert részleges, majd a II. világháborút követően teljes függetlenséget. 1952-ben I. Faruk királyt katonai puccsal eltávolították, és helyére fiát, II. Ahmed Fuádot nevezték ki. Az Egyiptomi Köztársaságot végül 1953. június 18-án kiáltották ki; első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása (1954) után Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat, és az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, mely az ún. szuezi válsághoz vezetett (1956). Ennek keretében az izraeli hadsereg megszállta a Sínai-félszigetet.
1958 és 1961 között Egyiptom és Szíria uniót alkotott, Egyesült Arab Köztársaság néven. Gamal Abdel Nasszer elnöksége alatt a Szovjetuniót tekintette legfőbb támogatójának annak ellenére, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítója volt. 1968-ban az ún. hatnapos háborúban az izraeli légierő az egyiptomi haderőre mért súlyos csapást. Gamal Abdel Nasszer 1970-ben bekövetkezett halála után hű támogatója, Anvar Szadat vette át a helyét, aki először lazított a szovjetekhez fűződő kapcsolaton, végül felszámolta azt. 1973-ban összehangolt szír-egyiptomi támadás indult Izrael ellen (ún. Jom kippuri háború), amit a zsidó állam csak amerikai segítséggel tudott visszaverni. Nem sokkal ezután az immár Washington felé orientálódó Szadat az ország gazdasági nehézségeire való tekintettel béketárgyalásokba kezdett, amelyet az 1978-as Camp David-i egyezménnyel pecsételtek meg. Bár a nyugati közvélemény szemében nagyot nőtt, Szadat belső támogatása rohamosan csökkenni kezdett, végül 1981-ben merénylettel végeztek vele. Utódja a ma is hivatalban levő Hoszni Mubarak lett.
[szerkesztés] Politika
Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki immár negyedik elnöki ciklusát tölti. Ő a Nemzeti Demokrata Párt vezetője. A miniszterelnök, Ahmed Nazif 2004. július 9-én tette le az esküt, elődje dr. Atef Obied volt.
Egyiptomban többpártrendszer működik. A kormányzás félelnöki rendszerben történik, azaz a végrehajtó hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. A választópolgárok a parlament tagjain kívül az elnököt is közvetlenül választják (a legutóbbi elnökválasztás 2005 októberében volt). Egyes emberi jogi szervezetek szerint félő, hogy a kormányzat beleavatkozik a helyi választásokba.
Kairóban található az Arab Liga székhelye.
[szerkesztés] Gazdaság
Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média. Jelentős bevételi forrást jelent a több mint 5 millió külföldön (Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében és Európában) dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz.
Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagy mértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült asszuáni gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten (bár az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása nem volt kedvező), a gyors népességnövekedés (az arab világban a leggyorsabb) továbbra is problémát okoz az élelmiszerellátás terén, és a társadalmi feszültségek egy része is erre vezethető vissza.
A kormány az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett a gazdasági reform érdekében. (Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb segélyt az USA-tól.)
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Régen egyiptomi gyapotot használták a brit textiliparban, lévén hogy Egyiptom brit gyarmat volt. Mára a gyapot szerepe csökkent.
[szerkesztés] Az asszuáni-gát
Asszuán a Nílus folyó első kataraktájához közeli város. Két gát terpeszkedik a folyónak ezen szakaszán: az újabb az asszuáni-főgát (arabul: السد العالي; kiejtése: asz-Szad al-'Ali), a másik a régebbi, az asszuáni-gát vagy asszuáni alacsony gát.
Az első gátat a Britek építették 1899 és 1902 között. A gát 1900 m hosszú és 54 m magas volt. A kezdeti tervek hamarosan alkalmatlannak bizonyultak és a gát magasságát két fázisban emelni kellett 1907–1912 és 1929–1933 között.
1946-ban a gát harmadik emelése helyett elhatározták egy második gát, – a főgát – megépítését mintegy 6 km-el feljebb a folyón. A tulajdonképpeni tervezés 1952-ben kezdődött közvetlenül a Nasser forradalom után, az USA és Anglia pénzügyi támogatásával ($270 millió). Majd 1956 júliusában mindkét ország visszavonta támogatását tisztázatlan okokból. Az egyiptomi kormány kénytelen volt egyedül folytatni a beruházás pénzügyi előkészületeit főleg a Szuezi-csatorna bevételéből. A hidegháború részeként, a Szovjetunio az afrikai befolyásának növelése érdekében 1958-ban közbelépett és a gátépítés költségeinek kb. harmadát fizette ajándékként. A szovjetek biztosították a szakembereket és szállítota a technikai berendezéseket, gépeket. A hatalmas szikla és agyag gát terveit a szovjet Zuk Hidroprojekt Intézet készítette. Az építkezés 1960-ban kezdődött és 1970. július 21-én fejeződött be.
A főgát 3600 m hosszú, 980 m széles az alapnál, 40 m széles a tetején és 111 m magas. 43 millió m³ anyagot tartalmaz. Másodpercenként maximálisan 11000 m³ víz tud keresztülfolyni rajta. A víztározó a Nasszer-tó, mely 480 km hosszú és 16 km a legszélesebb helyen. Felszíne kb. 6,000 km² és 150 – 165 km³ vizet tartalmaz évszaktól függően. A villamos energia termelése 1967-ben indult, a termelt villamos energia 2,1 GWatt ez akkor Egyiptom teljes elektromosenergia termelésének a felét jelentette.
Előnyei:
egyenletes vízjárás, áradások megszűnése, szabályozott hajózás, folyamatos öntözés, új öntözött földek művelésbe vonása, a vetésterület kibővülése; energiatermelés, iparfejlesztés (vegyipar, AI-kohászat), a falvak villamosítása.
Hátrányai:
Áradások megszűnésével a természetes trágyázás elmaradása, termésátlagok csökkenése; halászat visszaesése a deltavidéken, halászfalvak hanyatlása, a Nílus-delta partvidékének pusztulása.
Folyamatos öntözéssel szikesedés, termésátlagok csökkenése.
Tetemes vízveszteség (elpárolgás), a levegő páratartalma megnövekszik, a műemlékek pusztulása felgyorsul; 92 000 ember áttelepítése.
[szerkesztés] Népesség
Egyiptom a legnépesebb arab ország. A lakosság túlnyomó része a Nílus menti területeken és a Szuezi-csatorna mellett él. Az iszlám vallást követők aránya 90%, a fennmaradó 10% keresztény vallású (főként kopt).
[szerkesztés] Kultúra
A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.
Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt. Mindenkori első emberét hagyományosan a szunniták legfőbb vezetőjének tartják (ilyen hivatalos cím nem létezik). A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.
Bár nem túl gazdag ország, Egyiptomban nem kevesebb mint 30 műholdas csatorna üzemel, és évente több mint száz film készül, immár az új stúdiónegyedben is, amelyet „a Kelet Hollywoodjának” neveznek. A filmiparban fő versenytársai a térségben a Perzsa-öböl államai és Libanon. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Egypt State Information Service (angol nyelvű)
- Arab Gateway – Egyiptom (angol nyelvű)
- BBC News Country Profile – Egyiptom (angol nyelvű)
- CIA World Factbook – Egyiptom (angol nyelvű)
- AllAfrica – Egyiptom (hírek) (angol nyelvű)
- Egypt – the past and the present (angol nyelvű)
- Egypt Today (angol nyelvű)
- Térkép (lib.utexas.edu)
- Domborzati Térkép
- Magyar nyelvű térkép
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki Köztársaság | |
| Függő területek: Bassas da India | Brit Indiai-óceáni terület | Europa | Glorieuses | Juan de Nova | Mayotte | Szent Ilona1 | Tromelin (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) 1 Ascension-szigettel és Tristan da Cunha szigetével együtt. |
|
| Arab Liga |  |
|---|---|
| Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia | |
Based on work by 