Henry Morton Stanley

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sir Henry Morton Stanley (Denbigh, 1841. január 28. - London, 1904. május 10.) walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató, akit az európai szemek elől eltűnt David Livingstone felfedező utáni kutatása tett híressé. Kongóban Bula Matari, azaz "a Sziklatörő" néven ismerik, születésekor a neve John Rowlands volt.

Szülei nem voltak házasok, és egy dologházban (a mai HM Stanley Kórház, St Asaph) nőtt fel. 1859-ben, 18 éves korában az Amerikai Egyesült Államokba hajózott. New Orleansba érkezve barátkozott össze egy Stanley nevű gazdag kereskedővel, akinek a nevét később felvette.

Tartalomjegyzék 1 Újságíró lesz 2 Livingstone 3 Újabb út a Kongó folyóhoz 4 Viták Stanley körül 5 Az Emin pasa expedíció 6 Külső hivatkozások (angolul) 6.1 Stanley életrajzok magyarul

[szerkesztés] Újságíró lesz

Miután az amerikai polgárháborúban mindkét harcoló oldalon katonai szolgálatot teljesített, Samuel Fortser Tappan ezredes, egy volt újságíró, felvette az Indiai Békebizottság (Indian Peace Commission) tudósítójának, hogy a bizottság munkájáról újságoknak tudósítson. James Gordon Bennett (1795-1872), a New York Herald alapítója azonban hamarosan saját újságjához szerződtette.

[szerkesztés] Livingstone

Újságírói pályájának korai szakaszáról „Korai utazásaim Amerikában és Ázsiában” (My Early Travels and Adventures in America and Asia, 1895) című könyvének első kötetében írt. A Herald tengerentúli tudósítója lett és 1869-ben Bennett fia, James Gordon Bennett, Jr. (1841-1918), aki apját követte a lap élén 1867-es nyugdíjba vonulása után, azzal bízta meg, hogy találja meg a skót misszionárius és felfedező David Livingstone-t, akiről tudták, hogy Afrikában van, de jó ideje nem adott életjelt magáról.

Stanley talán kicsit kiszínezett elbeszélése szerint, amikor megkérdezte Bennettet, mennyit költhet, a következő volt a válasz: „Vegyél ezret (font sterlinget) most, és ha elment, vegyél még ezret, és ha azt elköltötted, még ezret, és ha végeztél vele, még ezret, és így tovább: Csak találd meg Livingstone-t!”

Stanley Zanzibárra utazott és felszerelt egy expedíciót mindenből a legjobbat vásárolva, nem kevesebb mint 200 teherhordóval. 1871. november 10-én a Tanganyika-tó közelében, Ujijiben rátalált Livingstone-ra és saját leírása szerint ezzel a kérdéssel köszöntötte: „Doktor Livingstone, felteszem?”. (Ez némileg pimasz kérdés volt az adott helyzetben, hiszen Stanleyn kívül többszáz kilométeres körben nyilvánvalóan Livingstone volt az egyetlen fehér ember.)

Stanley csatlakozott Livingstone felfedezőútjához és megállapították, hogy nincs kapcsolat a Tanganyika-tó és a Nílus között.

[szerkesztés] Újabb út a Kongó folyóhoz

Hazatértekor könyvet írt tapasztalatairól. A New York Herald és a brit Daily Telegraph ezután úgy döntöttek, hogy közösen finanszírozzák Stanley egy újabb expedícióját Afrikába. Ezen az újabb úton többek közt tisztázta Afrika utolsó nagy rejtélyét: végigkövette a Kongó folyó útját a torkolatig.

[szerkesztés] Viták Stanley körül

Stanley afrikai tevékenységét végig viták övezték. Késői éveiben sok energiát kellett arra fordítania, hogy tisztázza magát a vádak alól, amelyek szerint afrikai expedícióit erőszak és brutalitás kísérte. Azt a véleményt tulajdonították neki, hogy "a vademberek nem tisztelnek semmit, csak az erőt, a hatalmat, a bátorságot és a döntőképességet". Halálesetekért is hibáztatták, közvetve pedig azért, hogy II. Leopold belga király megszerezte a Kongó Szabad Államot.

[szerkesztés] Az Emin pasa expedíció

1886-ban Stanley expedíciót indított, hogy "megmentse" Emin pasát, a dél-szudáni Equatoria kormányzóját. Hatalmas nehézségek és sok ember halála árán 1888-ban megtalálta Emint, felfedezte a Rwenzori-hegységet és az Edward-tót és 1890-ben Eminnel és életben maradt követőivel együtt hagyta el Afrika belső területeit.

Ezután visszatért Európába, feleségül vette a walesi művészt, Dorothy Tennantet és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselője lett, mint a londoni Lambeth borough unionista küldötte.

Londonban halt meg. Sírját a surrey-i Pirbright Szent Mihály templomának temetőjében nagy gránittömb jelöli.

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angolul)

• Hall, Richard : Stanley. An Adventurer Explored, London, 1974.
• Stanley, Henry M. (ed. Dorothy Stanley) : The Autobiography of Henry M. Stanley, New York, 1909, 1969.
• Hughes, Nathaniel, Jr. Sir Henry Morton Stanley, Confederate ISBN 0-8071-2587-3 reprint with introduction copyright 2000, from original, The Autobiography of Sir Henry Morton Stanley (1909)
  

• Dugard, Martin: Into Africa: The Epic Adventures of Stanley and Livingstone, 2003. ISBN 0385504519
• Hochschild, Adam: King Leopold's Ghost, 2002. ISBN 0330492330
• Liebowitz, Daniel; Pearson, Charles: The Last Expedition: Stanley's Mad Journey Through the Congo, 2005. ISBN 0393059030
• Pakenham, Thomas: The Scramble for Africa. Abacus History, 1991. ISBN 0349104492

[szerkesztés] Stanley életrajzok magyarul

• Jankó János: Stanley utazásai, kalandjai és felfedezései Afrikában. Budapest [191?], Athenaeum
• Stanley, Henry Morton, a nagy afrikai kutató önéletírása. (Átdolgozta Sebestyén Károly.) Budapest 1912, Singer és Wolfner
• Wassermann Jakob: Bula Matari. (Fordtotta: Benedek Marcellné.) Budapest 1933, Utazási Könyvek Kiadó