Henry van de Velde

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

Henri van de Velde belga építész, bútorkészítő. Victor Horta mellett ő is nagyban befolyásolta a belga szecesszió kialakulását.

Először ő is festőnek tanult Antwerpenben, majd építészetettel és iparművészettel folytatta tanulmányait. 1895-ben építette meg saját házát Brüsszelben. 1896-ban mutatta be lakberendezési tárgyait Samuel Bing galériájában, a párizsi a "L'Art Nouveau"-ban. Ekkor tett szert nemzetközi hírnévre.

1898-ban egy avantgard klub, a "Le Vignt" tagja lett, ahol megismerkedett az angol "Arts and Crafts" mozgalommal, William Morris képviselőjeként.

Több könyvet és esszét is megjelentetett eredeti művészeti elképzeléseiről. Ezek:

Le Déblaiement d'Art (1895)
Reinessance in Arts end Crafts (1901)
Vom neuen Stil (1907)

Nagyrész Németországban dolgozott, ahol igen nagy megbecsültségnek örvendett. 1900-ban megnyitotta brüsszeli műhelyének fiókját Berlinben. 1902-ben meghívták Weimarba, egy Arts and Crafts iskola alapításhoz. Az iskola 1906-tól 1914-ig az ő irányításával működött, és később mint Bauhaus vált a modern mozgalmak központjává.

A modernizmus és funkcionalizmus előfutáraként és teoretikusaként Henri van de Velde az Art Nouveau mozgalom vezető iparművésze volt. Kidolgozta személyes kortárs stílusát az építészetben, és bútortervezésben. Az első absztrakt stílusú Art Nouveau művészként a forma és a funkció egyesítésének koncepcióját fejlesztette ki.

A tárgyak óriási skálájában tervezett, úgymint építészeti munkák, egységes belső dekoráció, bútor, kerámia, fémmunkák és ékszerek. Bútortervezései lineárisak, innovatív dekorációkkal és kifejező ornamentikával részletezettek melyeket erős tradicionális elemekkel kevert.

Fő művei:

épületek:

Van de Velde House, Brussels, Belgium (1895)

Havana Company Store, Berlin, Germany (1899)

Interior of Folkwang Museum, Hagen (1900)

University Library, Ghent, Belgium (1935)

bútorok: