Hit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
[szerkesztés] A kifejezés használata
A hit szót számos jelentésével használjuk.
Legtöbbször a vallásos hit értelemben használják, „hinni valamiben” (például elfogadni, hogy egy istenség létezik). Ilyenkor empirikusan igazolatlan állítás igaznak való elfogadásáról van szó Sokszor használják a bizalom: „hinni valakinek” (megbízni az illetőben) szinonímájaként, továbbá az értékrend: „hinni egy célban” (támogatni egy értékekkel alátámasztott – például politikai – hitrendszert) jelentésében.
Vallásos környezetben a hit gyakran leszűkül a vallásos hitre, és mint ilyen tartalmazza azt is, hogy a hit tárgya nem igazolható, de ennek ellenére személyes vagy egyéb okokból elfogadott. A Biblia szerint: „A hit pedig a reménylett dolgok valósága, a nem láthatóról való meggyőződés.” (A zsidókhoz írt levél 11:1)
A filozófiában a hit természetét elemezve olyan fogalmakat vizsgálnak, mint ítélőképesség (ez nem foglalja magában automatikusan az értékek felismerését: bármilyen ítélőképességet lefed). David Hume és Immanuel Kant volt két ismert személy, aki a hit és az ítélőképesség kérdéseit vizsgálta.
Egy népcsoport hitét a különböző természetfeletti lényekben, jelenségekben hitvilágnak nevezzük.
A hit a memetikával foglalkozó biológusok szerint a vallási mémkomplex egyik tagja. Szélsőséges formájában vakhitről beszélünk.
[szerkesztés] A bibliai hit
A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés, a remélt dolgok valósága. Biztos tudás arról, hogy amit Isten Igéje mond, az mindig, minden körülmények között igaz és megvalósul. A hit kifejezi az ember belső magatartását Isten felé.
Hit nélkül lehetetlen Istennel személyes közösségre lépni, Tőle áldást nyerni. A bibliai hit alapvetően Isten ajándéka, ami által az ember Isten igazságának részesévé válik.
A hit Istennek a Szent Szellem kenetével prédikált Igéje hallásából származik. Ezáltal a hallgató szívébe kerül a hit szelleme, amely képessé teszi őt arra, hogy higgyen Isten kinyilatkoztatott igazságaiban. A hit tárgya megvallás által lesz hathatós a hívő életében.
Az úgynevzett általános hiten kívül, amelynek jutalma az üdvözülés, a Biblia a hitről mint szellemi gyümölcsről is beszél, amely az Úrral való együttélés következménye a hívő életében.
Ezenkívül szól a Szentírás a hit ajándékáról is, mikor valaki egy kritikus helyzetben különleges módon tud hitet gyakorolni Isten Igéjében, és ezt Isten természetfölötti módon megjutalmazza.
A hit szellemi fegyver is: pajzs az ellenség támadásainak visszaverésére. A hitet növelni lehet Isten Igéjének hallása és megvallása, könyörgés, böjt és Szent Szellemmel való ima által.