Hodrusbánya
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hodrusbánya (szlovákul Banská Hodruša) Hodrushámor településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban. 2001-ben Hodrushámor 2344 lakosából 2189 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Selmecbányától 10 km-re nyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
Területén már a 13. században aranyat és ezüstöt bányásztak. Első írásos említése a mai település feletti Kerling hegyen 1352-ben létezett Karlik nevű telephez kapcsolható. Története szorosan kötődik a bányászathoz. Mivel sokáig Selmecbányához tartozott többször próbálta megszerezni a várostól való függetlenséget és az ehhez kapcsolódó kiváltságokat. A török a 16. század során három nagyobb támadást indított a nemesfémekben gazdag bányák megszerzésére 1564-ben, 1576-ban és 1578-ban. 1709-ben és 1710-ben dögvész pusztított a faluban. A bányák gazdagságának híre eljutott a császári udvarba is és az uralkodó család tagjai többször is meglátogatták a községet. 1751-ben I. Ferenc császár, majd 1764-ben II. József császár és testvére Lipót személyesen látogatott ide. A termelés a 18. században érte el csúcspontját. 1600 és 1936 között számítások szerint 47 tonna aranyat és 2577 tonna ezüstöt bányásztak ki a hegy gyomrából. A település szerkezetét az magyarázza, hogy a bányászok házai az egykori bányákhoz közel épültek fel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Selmecbányai járásához tartozott. A bányászati tevékenység 1950-ben befejeződött, de 1993-ban újra aranybányát nyitottak a község területén.
[szerkesztés] Nevezetességei
A községnek két gótikus eredetű temploma van.
- Közülük a Szent Miklós templom 1387-ben épült.
- A temetőben álló Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt templom 1500-ban épült.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1900-ban Emil Boleslav Lukáč költő, műfordító.
Based on work by