I. Anasztáz pápa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
I. Szent Anasztáz 39.-ként léphetett a pápai trónra. 399. november 27-én, vagyis elődjének, Siricius pápa halálának másnapján választotta meg a római zsinat a keresztény egyház vezetőjének. Címét halála napjáig, 401. december 19-éig viselte.
Életéről és származásáról szinte semmit sem tudni. Mindenesetre rövid pontifikátusát egészen jól be lehet határolni dogmatikai vitáival és döntéseivel. Első ilyen intézkedése az alexandriai Órigenészhez köthető. Elítélte írásait, ám olvasását nem tiltotta be, mondván mindenkinek tudnia kell mi az igaz, de azt csak a hamis megismerése által lehet tudni. Az ő rendeleteként mind a mai napig állva hallgatják végig a misén elhangzó evangéliumot.
Bő két éves pontifikátusának legnagyobb és legmeghatározóbb eleme volt a donatista tanok elleni harc. Az eretnek tanok központja Karthágó volt. A donatizmus hívei az egyház világiasodását, a hívek elkanászosodását sérelmezték. Anasztáz 401-ben zsinatot hívott össze az eretnek irányzat központjában, Karthágóban, itt elítélte a donatizmust, de a vitát nem sikerült lezárni.
Nem sokkal ezután Rómában halt meg. Ünnepét március 27-én tartják.
| Előző pápa: Siricius pápa |
Római pápa 399-401 |
 |
Következő pápa: I. Ince pápa |
Based on work by