I. Dan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Dan havasalföldi fejedelem 1383 (?) – 1386

I. Radu fia és Öreg Mircse testvére. Trónrajutásának pontos időpontja és körülményei nem ismertek, édesapjának élőként való utolsó említése 1380-ban történt, míg első alkalommal őt vajdaként (és apját halottként) 1385-ben említik a krónikák.

Külpolitikája az első Baszarábok jellemző vonásait képviselte, miszerint igyekezett a belső államot megszilárdítani, távol tartani a magyar királyságot és kiterjeszkedni a Duna-mentén.

Uralkódása alatt új pénznemet bocsátott ki, a dukátot (0,50 gr.). Ő fejezte be a Tismana kolostort is, amit még apja kezdett építeni.

Magyarországgal meglehetősen fagyos viszonya volt, egy 1390-es keltezésű, Luxemburgi Zsigmond-tól származó dokumentban a király megemlíti az időket amikor "Dan fejedelem erős hadakkal beviharzott Mihald nevű kastélyunk tartományaiba". Dan fejedelem valószínűleg ezzel a katonai akcióval próbálta befolyása alá vonni Fogarast és a Szörénységet. Ismeretlenek a harcok eredményei.

Halálának körülményei nem ismertek. Egyes feltételezések szerint testvére általi árulás áldozata lett és meggyilkolták. Hitelesebbnek tűnnek azonban azok a bolgár források, melyek szerint 1386. szeptember 23-án Vidin-nél esett el, miközben Sacrimir bolgár cárt (nem mellékesen a nagybátyja) támogatta a törökök ellen.

Előző uralkodó: I. Radu

Havasalföldi fejedelem 1383-1386 Havasalföld

Következő uralkodó: Öreg Mircse