I. Henrik német király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. (Madarász) Henrik (875? – Memleben, 936. július 2.) német király. A Szász dinasztia alapítója. Őt tekintik a német nemzeti királyság megalapítójának. Apja I. (Dicsőséges) Ottó szász herceg volt.

919. május 12-én a fritzlar-i birodalmi gyűlésen a szászok és a frankok őt választották királyuknak. (A hagyomány szerint jelzője onnan származik, hogy megválasztásának hírét madarászás közben kapta meg.) Megválasztása belháború kezdetét jelentette, mert a svábok és a bajorok ugyanakkor Arnulf bajor herceget választották királlyá, végül néhány éven belül ők is elismerték a szász király uralmát.

Trónralépése mérföldkőnek számított a birodalom története során, hiszen ő volt az, aki elismertette a Nyugati Frank Birodalommal a nem Karoling származású uralkodók hatalmát. Ez azért volt jelentős, mert így elismerték, hogy a két birodalom egymástól hivatalosan is kettávált. Létrejött az elkülönült Német-római Birodalom alapjai, melyet fia, I. Ottó teremtett meg. Vele alakult ki az 1024-ig trónon lévő Szász-ház.

Külpolitikája során összetűzésbe került a kalandozó magyar hadakkal. 933. március 15-én Merseburgi csata volt a döntő ütközet, amelyben legyőzte őket.

Előző : –

Német király: 919–936 Német-római császár: -

Következő: I. Ottó