Invesztitúra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezzel a kifejezéssel több tevékenységet is jelölnek.
- hűbéres beiktatását a hűbérbirtokba
- lovagrendek tagjainak felvételét vagy tisztségviselőik kinevezését ill. magasabb rangba való beiktatását
- püspök beiktatását az egyházi méltóságba
- egyházi személyiségek ünnepélyes beiktatását hivatalukba
A katolikus egyházi jog az invesztitúra jogot mint a közösség vagy a klérus által választott püspök megerősítését, elfogadását jelenti. A püspökök felszentelését először az érsekek követelték maguknak, a püspökök megerősítéséhez pedig a bizánci császárok ragaszkodtak.
[szerkesztés] Története
A 10. századtól a püspökök kinevezése a király joga volt. Mivel minden egyházi hivatal egyben világi birtokot is jelentett, a királyok maguk kívánták eldönteni ezek adományozását. A pápaság 1059-es reformját követően a pápák szerették volna magukhoz ragadni a világi hatalmat is és igényt tartottak az invesztitúra jogra. VII. Gergely pápa alatt ezek a törekvések invesztitúraharcba torkollottak.
Based on work by