Jancsó Miklós

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jancsó Miklós
Jancsó Miklós otthonában (2000)
Született:
1921. szeptember 27. (85 éves) Vác

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Filmjei
3 Színházi rendezései
4 Jelentősebb elismerései
5 Könyvek
- 5.1 Jancsóról
- 5.2 Jancsótól
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életpályája

Érettségi után a pécsi jogi egyetemre iratkozott be, de diplomát Kolozsvárott szerzett 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1946-ban Budapestre költözött. 1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin). 1950-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát.

Jancsó Miklós otthonában (2000)

1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok. Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Márta filmrendezőnőt. Jancsó adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró és forgatókönyvírónővel, akivel együtt Rómába költözött közel 10 évre kisebb nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a Huszonötödik Színház falain belül a Fényes szelek című darabjával. 1980-ban felbontotta kapcsolatát Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót. A házasságból 1982-ben megszületett Jancsó Dávid.

1988 óta címzetes egyetemi tanár a Színház és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.

[szerkesztés] Filmjei

[szerkesztés] Nagyjátékfilmek

Ede megevé ebédem (2006)
A mohácsi vész (2004)
Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002)
Utolsó vacsora az Arabs szürkénél (2001)
Anyád! A szúnyogok (2000)
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998)
Kék Duna keringő (1992)
Isten hátrafelé megy (1991)
Jézus Krisztus horoszkópja (1988)
Szörnyek évadja (1987)
A hajnal (1985)
A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981)
Allegro Barbaro (1978)
Magyar rapszódia (1978)
Magánbűnök, közerkölcsök (1975)
Róma visszaköveteli Cézárt (tévéfilm, moziban is vetítették) (1974)
Szerelmem, Elektra (1974)
Még kér a nép (1972)
Technika és rítus (tévéfilm, moziban is vetítették) (1971)
A pacifista (1971)
Égi bárány (1970)
Sirokkó (1969)
Fényes szelek (1968)
Csend és kiáltás (1967)
Csillagosok, katonák (1967)
Így jöttem (1965)
Szegénylegények (1965)
Oldás és kötés (1963)
A harangok Rómába mentek (1958)

[szerkesztés] Kisjátékfilmek, dokumentumfilmek

Sír a madár (1988)
Játssz, Félix, játssz! (1997)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
Harmadik jelenlét (1986)
Második jelenlét (1978)
Közelről: A vér (1966)
Jelenlét (1965)
Hej, te eleven fa (1963)
Alkonyok és hajnalok (1961)
Emlékezz, ifjúság! (1955)
Egy délután Koppánymonostorban (1955)
Angyalföldi fiatalok (1955)
Ősz Badacsonyban (1954)
Galgamentén (1954)
Éltető tiszavíz (1954)
Emberek, ne engedjétek! (1954)
Egy kiállítás képei (1954)
Arat az orosházi dózsa (1953)
1952: Május 1. (1952)
A szovjet mezőgazdasági küldöttség tanításai (1951)
Kezünkbe vettük a béke ügyét (1951)

[szerkesztés] Tévéfilmek

Muzsika (1984)
Omega, Omega (1983)
Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)

[szerkesztés] Színházi rendezései

A cella (1984)
Jöjj délre, Cimborám! (1983)
Szép magyar tragédia (1982)
Drakula (1982)
Bayer aspirin (1981)
Otelló (1980)
Csárdáskirálynő (1980)
Mata Hari (1979)
Hasfelmetsző Jack (1978)
Vörös zsoltár (1973)
Fényes szelek (1971)

[szerkesztés] Jelentősebb elismerései

1965 1966 Magyar Filmszemle, fődíj
1966 Balázs Béla-díj
1972 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, legjobb rendező (1972)
1973 Kossuth-díj
1979 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj
1987 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, (Szörnyek évadja)
1990 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, életműdíj
1992 Montreali Nemzetközi Filmfesztivál, a legjobb rendezés, (Kék Duna keringő)
1994 Magyar Filmszemle, életműdíj
2000 Magyar Filmszemle, legjobb rendező (Anyád! A szúnyogok)
2000 Pro Cultura Urbis
2001 Budapest díszpolgára
2004 Magyar Mozgókép Mestere
2006 Kossuth-díj (másodszor)

[szerkesztés] Könyvek

[szerkesztés] Jancsóról

Marx József: Jancsó Miklós két és több élete, Vincze Kiadó, Budapest, 2000
Gyertyán Ervin: Jancsó Miklós, Magyar Filmintézet, Budapest,
Szekfű András: Fényes szelek, fújjatok! Jancsó Miklós filmjeiről
Hernádi Gyula: Vitam et sanguinem. I. Magyar rapszódia ; II. Allegro barbaro ; III. Concerto. Hernádi Gyula és Jancsó Miklós filmregénye. Magvető, 1978
Hernádi Gyula: Jancsó Miklós szeretői, Szabad Tér Kiadó, 1988
Giulio Marlia: Lo scher mo liber ato. Il cinema di Miklós Jancsó. Firenze. 1982. Ed. Liberoscambio.
Magyar Rapszódia (Jancsó Miklós Filmjei), Babits Kiadó, 1991
Jancsó Miklós életműve

[szerkesztés] Jancsótól

Jancsó Miklós: Szegénylegények (Ötlettől a filmig), Magvető Kiadó, Budapest, 1968
Jancsó Miklós – Hernádi Gyula: Csendes Kiáltás-Fényes Szelek, Pelikán Kiadó, 1994