1949
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 25. – Megalakul a KGST
- február 1. – Kormányrendelet születik a gazdasági vasutak államosítására.
- április 4. – Megalakul a NATO.
- április 18. – Megalakul az Ír Köztársaság és kiválik a Brit Nemzetközösségből
- május 5. – A londoni szerződés aláírásával megalakul az Európa Tanács.
- május 12. – Véget ér Berlin blokádja.
- május 23. – Létrehozzák az NSZKt.
- július 27. – Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.
- augusztus 20. – A Magyar Népköztársaság alkotmánya
- november 21. – Újra megnyitják az újjáépített Széchenyi lánchídat.
- október 1. – Kikiáltják a Kínai Népköztársaságot.
- október 7. – Megalakul az NDK
- december 8. – Kína nemzeti kormánya a kommunista hatalomátvételt követöen Tajvan szigetére menekül.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1949 a filmművészetben
[szerkesztés] 1949 az irodalomban
[szerkesztés] 1949 a zenében
[szerkesztés] 1949 a politikában
- április 18. – Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből történő kilépését
[szerkesztés] 1949 sporteseményei
- Asztalitenisz világbajnokság Stockholmban. A magyar csapat négy arany- és három bronzérmet nyer.
- Kézilabda világbajnokság Budapesten. Világbajnok a magyar női nagypályás csapat.
- Az osloi gyorskorcsolya világbajnokságon Pajor Kornél megszerzi a magyar gyorskorcsolyázás első világbajnoki aranyérmét.
- A párizsi műkorcsolya világbajnokságon a Kékessy Andrea–Király Ede páros aranyérmet nyer.
- A milánói műkorcsolya Európa-bajnokságon a Kékessy Andrea–Király Ede páros aranyérmet nyer.
- Főiskolai világbajnokság Budapesten. A magyar csapat 42 arany-, 34 ezüst- és 20 bronzérmet nyer.
[szerkesztés] 1949 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 1. – Ádám Veronika orvos, biokémikus
- február 1. – Bélyácz Iván közgazdász, akadémikus
- február 10. – Madarász Iván magyar zeneszerző
- február 14. – Vágó István televíziós műsorvezető
- február 19. – Verőci Zsuzsa sakkozó, nemzetközi nagymester
- május 4. – Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő († 2007)
- május 20. – Major István Európa-bajnok atléta
- június 11. – Váncsa István újságíró
- június 12. – Bárándy Péter ügyvéd, politikus, igazságügy-minisztere
- augusztus 11. – Olivier de Funès, francia pilota, színész (Louis de Funès fia)
- augusztus 31. – Hugh David Politzer Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus
- szeptember 1. – Karinthy Márton színházrendező, író
- szeptember 24. – Pedro Almodóvar spanyol filmrendező
- október 2. – Annie Leibovitz amerikai fotográfus, elsősorban zenészekről és más hírességekről készült portréfotóiról híres
- november 30. – Temesi Ferenc író
- december 14. – Cliff Williams az AC/DC együttes basszusgitárosa
- december 25. – Osztrics István olimpiai bajnok vívó
[szerkesztés] Halálozások
- január 6. – Victor Fleming amerikai filmrendező (Elfújta a szél; Oz a csodák csodája) (* 1883)
- február 6. – Zsolt Béla, író, polgári radikális újságíró (* 1895)
- április 20. – Bánáss László, veszprémi püspök
- május 17. – Balázs Béla, költő, író, filmesztéta, filmrendező (* 1884)
- július 4. – Ugró Gyula, ügyvéd, Újpest város első polgármestere
- augusztus 28. – Drasche-Lázár Alfréd, diplomata, politikus, író (* 1875)
- szeptember 5. – Ács Ferenc festőművész (* 1876)
- október 15. – Rajk László politikus, belügyminiszter
- november 19. – James Ensor belga impresszionista festő (* 1860)
- december 31. – Dáni Nándor olimpiai második helyezett atléta (* 1871)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Yukawa Hideki |
| Kémiai | William Francis Giauque |
| Orvosi-fiziológiai | Walter Rudolf Hess, Antonio Caetano De Abreu Freire Egas Moniz |
| Irodalmi | William Faulkner |
| Béke | John Boyd Orr |
Based on work by