Jogi személy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A jogi személy egy jogi szakkifejezés. Olyan szervezetet jelent, amely a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személyt a köznyelvben gyakran tévedésből "jogvégzett személy"ként értelmezik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A jogi személyre vonatkozó elméletek
[szerkesztés] Fikciós elméletek
Az elmélet elismeri a jogi személy létét, de lényeges különbséget lát az ember mint természetes személy és a jogi személy jogalanyisága között. Az ember nem csak "törvény általi személy" – persona per legem –, hanem "önmagában való személy" – persona per se – is. Mivel a jogok és a kötelességek alanyai csak emberek lehetnek, a jogi személyeknél viszont az emberre jellemző testi-lelki realitásnak nyomát sem találjuk, így ezek csakis fikció útján tekinthetők személynek. E felfogás szerint a jogi személy mint fiktív személy kizárólag jogi léttel bír, a jog úgy tekinti, mintha valóságos jogalany, azaz ember volna. Az elmélet megalapítója Kierulff, kidolgozója Savigny, továbbfejlesztője Puchta volt. Az elmélet hátulütője, hogy a jogi személyt csak puszta fikciónak tekinti, elfeledkezik arról, hogy a társadalomban mindig is léteztek szervezetek, kisebb-nagyobb közösségek – jogi személyek.
[szerkesztés] Realitás elméletek
A fikciós elméletet tagadva született meg a jogi személy valóságos létezését, realitását elismerő elmélet. Gierke szerint a jogi személyek eleven, élő, testi-lelki realitással bíró szociális organizmusok. Saleilles elmélete szerint a jogi személy nem más, mint jogintézmény, a jogi értelemben vett cselekvésre megszervezett jogi organizáció. Jellinek szerint a jogi személy tiszta jogi fogalom, a jogalanyiság a jogtól adományozott képesség, jogi reláció.
[szerkesztés] Vagyoni elméletek
A 20. század fordulójára a kapitalizmus világszerte elterjedt, és a kapitalizmus fő kategóriája, a vagyon került a vizsgálódás homlokterébe. Brinz is abból indult ki, hogy kétféle vagyon létezik: az egyik valamely természetes személyé – személyes vagyon, a másik vagyon egy meghatározott célhoz tartozik – célvagyon. Az ilyen célhoz kötött vagyonok esetében maga a cél pótolja a hiányzó természetes személyt mint jogalanyt, azaz a cél a jogi személy.
[szerkesztés] Fogalma
A jogban megkülönböztethetünk eredeti és származtatott jogalanyiságot, a jogi személy származtatott jogalanyiságú, mivel előfeltétele az ember., ember nélkül nincs jogi személy. A természeti személytől különböző jogalany a jogi személy. A jogi személy a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló jogalnyisággal felruházott célvagyon (alapítvány), vagy szervezet (pl. rt). A jogi személy jogképes, jogok illetik és kötelességek terhelik.
[szerkesztés] Jogi személy kritériumai
- társadalmilag elismert cél, a jogi személynek társadalmilag hasznos, de legalább tolerálható célra kell irányulnia, törvény által tiltott célra jogi személy nem létesíthető.
- létesítése alkotmányos alapjogokon nyugszik:
- egyesülési jog
- tulajdonhoz való jog
- állami nyilvántartásba vétel szükséges, mely lehet deklaratív hatályú, tehát regisztrációs jellegű, illetve konstitutív hatályú, tehát maga a bejegyzés keletkezteti a jogi személyt
- állandó szervezetet igényel a működése, ügyintéző, képviselő szervekre van szüksége
- elkülönült vagyonnal rendelkezik, a tagok vagyonától a társaság vagyona elkülönül
- önálló vagyoni felelőssége áll fenn
- relatíve tartós működésre jön létre
[szerkesztés] A jogi személyek közös szabályai
[szerkesztés] Jogi személy jogképessége
A magyar Ptk. szerint minden jogi személy jogképes. A jogi személy jogképessége abszolút jellegű, tehát ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Vannak azonban kivételek, pl. hegyközségek, melyeknél a jogképesség a tevékenységi körhöz kötött jogképességet jelenti, vagyis azon kívüli tevékenységet nem folytathatnak. Ezt relatív jogképességnek nevezzük.
[szerkesztés] Jogi személy létrejötte, megszűnése
A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt létesíthet:
- jogszabály
- létesítő határozat
- létesítő okirat
A létesítés esetén meg kell állapítani a jogi személy
- nevét,
- tevékenységét,
- székhelyét és
- képviselőjét.
Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. Ezt a nyilvánosság elvének hívjuk, a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget szolgálja. (pl. megváltozik a részvénytársaság ügyvezetése, ezt nem jegyzik be a Cégbíróságon, így 3. szerződő fél felé a változás nem válik hatályossá).
A jogi személyt
- meg lehet szüntetni
- jogszabály
- megszüntető határozat
- megszüntető okirat alapján
- megszűnik
- jogutódlással
- átalakulás
- kiválás
- összeolvadás
- szétválás
- beolvadás alapján
- jogutód nélküli megszűnéssel
- jogutódlással
[szerkesztés] Jogi személy képviselete
A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Más jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
[szerkesztés] Jogi személy szervezeti egysége
Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (pl. gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. De a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. Ez vélelmezett képviseleti jogot jelent.
[szerkesztés] A jogi személyek fajtái
[szerkesztés] Közjogi és magánjogi jogi személyek
A jogrendszer tagozódásához illeszkedik a közjogi és magánjogi jogi személyek megkülönböztetése. A közjogi jogi személyek ismérvei a
- részvételük az állami uralom gyakorlásában,
- a közfeladat ellátása,
- az állammal szembeni feladatteljesítési kötelezettségük,
- és a szoros állami felügyeletük
A magánjogi jogi személyek magánjogi ügyletekből jönnek létre, magánautonómia alapján, míg a közjogi jogi személyek közfunkciók ellátására szerveződnek.
[szerkesztés] Személyegyesítő és vagyonegyesítő jogi személyek
A személyegyesítő társaság a tagok személyes közreműködésén alapul, a személyiség önmegvalósítását, kiteljesedését szolgálja – universitas personarum (pl. szövetkezet, egyesület), míg a vagyonegyesítő társaságnak nem elsődleges célja a személyes közreműködés, a lényeg az egyes tagok betéteinek, vagyonának az egyesítése, vagyoni érdekek előmozdítása a cél – universitas bonorum (pl. részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság).
[szerkesztés] Profitérdekeltségű és non profit jogi személyek
A nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, a cél a nyereség elérése. Ilyenek a gazdálkodó szervezetek. A non profit jogi személyek a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykednek, köznapi jelentés szerint ezek a civil szervezetek. A nyereség elérése nem célja, ha gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell fordítani.
[szerkesztés] Állami és nem állami jogi személyek
Az állami jogi személyek az állam céljainak, feladatainak az ellátására jönnek létre, míg a nem állami jogi személyeket nem az állam hozza létre, nem állami célból létesülnek, a feladatok ellátásába az állam csak jogszabályok alapján szólhat bele.
[szerkesztés] A jogi személyek fő típusai
- állam
- költségvetési szerv
- központi költségvetési szerv
- helyi önkormányzati költségvetési szerv
- helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
- társadalombiztosítási költségvetési szerv
- országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
- köztestületi költségvetési szerv
- az Országgyűlés
- önkormányzatok
- polgármesteri hivatalok
- gazdasági társaságok
- szövetkezet
- erdőbirtokossági társulat
- köztestület
- Magyar Tudományos Akadémia
- kamarák
- alapítvány, közalapítvány
- közhasznú társaság
- társadalmi szervezetek, társadalmi szervezetek szövetsége, társadalmi szervezetek szervezeti egysége
- egyházak, egyházak szövetsége, egyházak szervezeti egysége
[szerkesztés] Példák jogi személynek nem minősülő szervezetekre
- betéti társaság
- közkereseti társaság
- bírósági által nyilvántartásba nem vett szervezetek
- az Alkotmánnyal ütköző illetve jogszabály által tiltott tevékenységet folytató szervezetek
- bírósági nyilvántartásba vételt nem kérő szervezetek (titkos társaságok)
Based on work by