Közös vállalat

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Személyi jog
A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás  · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam  · állami vállalat  · tröszt
költségvetési szerv  · közhasznú társaság
szövetkezet  · leányvállalat  · köztestület
gazdasági társaság  · közkereseti társaság
betéti társaság  · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság  · közös vállalat  · társadalmi szervezet
alapítvány  · egyesület  · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság  · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme  · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme  · névjog  · titokvédelem
jóhírnév védelme  · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog  · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

A közös vállalat olyan gazdasági társaság, mely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek. Rövidítése: „kv”. A közös vállalat jogi személy.

[szerkesztés] Szervezete

A legfőbb szerve az igazgatótanács. Hatáskörébe tartozik:

• belső szervezet irányítási rendjének kialakítása
• gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása
• beszámoló elfogadása
• jogutód nélküli megszüntetése, átalakulása
• igazgató megválasztása és visszahívása
• társasági szerződés módosítása

Az igazgatótanács évente legalább egyszer ülést tart. Határozatképes, ha a szavazatok három-negyedét képviselő tagok jelen vannak. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A vállalat ügyvezetését az igazgató látja el.

[szerkesztés] Tagsági jogviszony megszűnése

• vagyoni hozzájárulást nem teljesíti a tag
• tag kilépésével
• tag halálával
• tag kizárásával

[szerkesztés] A közös vállatok napjainkban

Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ez eredményezte azt, hogy a 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján működhetnek tovább.