Josefov

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Prága történelmi belvárosa

Prága a Klmentinumról fotózva

Adatok

Ország

Csehország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1992

Josefov a prágai óvároshoz szorosan kapcsolódó városrész, mely elsősorban zsidó gyökereiről ismert. A mindössze 9 hektár területű, 2000 lakosú negyed múltját zászlajában ma is kifejezi. A vörös alapon sárga Dávid-csillagot ábrázoló lobogó eredete 1357-re vezethető vissza, IV. Károly adományozta a prágai zsidó közösségnek. A zászlóban szereplő jelkép zsidó közösséget reprezentáló használatát gyakran említik, mint első hasonló esetet a történelemben.

[szerkesztés] Története

Az első zsidó telepesek már Prága kialakulásának kezdetén, a 10. század kezdetén megjelentek a későbbi főváros környékén. Az első pogrom 1096-ban zajlott le ellenük, ekkor alakult ki a mai Josefov területén az első, fallal körülvett gettó. 1262-ben II. Ottokár Statuta Judaeorum rendeletében a prágai zsidók közösséget önkormánnyzati jogokkal ruházta fel. 1389 húsvétján közel 3000 helybéli zsidót mészároltak le A negyed fejlődése ennek ellenére töretlen volt, a 16. század végén érve el csúcspontját. Mordecai Maisel polgármester pénzügyminiszter lett, s pénzével és kapcsolataival elősegítette a városrész fejlődését.A kultúra ugyancsak fejlődött, talmudtudósok, csillagászok, krónikaírók kerültek ki a gettó falai közül, többek között David Gans, Avigdor Karo, Josef del Medigo. Lőw rabbi ugyancsak ekkoriban teremtette a Gólemet a legendák szerint.

a gettó utcái az átépítés előtt

1850-ben az addig Zsidóváros (Židovské město) nevet viselő városrész új elnevezést kapott II. József tiszteletére, aki türelmi rendeletében a zsidók helyzetét is rendezte. Ugyanebben az évben a negyed Prága részévé vált közigazgaásilag is. 1893 és 1913 között a negyed jórészét lerombolták, majd párizsi mintára újratervezték. Ennek emlékét örzí nevében a Pařížská, Prága egyik legelegánssbb utcája is. Az egykori városból mára mindössze hat zsinagóga, valamint a Zsidó temető maradt meg, s elhinni is nehéz, hogy egykor itt 180000 ember élt.

A második világháború alatt a náci megszállók a területen egyfajta kiállítást szerettek volna berendezni, "egy kihalt faj egzotikus múzeumát", ahol az Európa egészéből összerabolt zsidó ereklyék lettek volna bemutatva. A prágai zsidó közösség szinte teljes egészében elpusztult a megszállás alatt, ma mindössze 2000 zsidó él Prágában.

[szerkesztés] Nevezetességek

Franz Kafka szülőhelye
Maisel-zsinagóga
Pinkász-zsinagóga
Régi-új zsinagóga
Magas zsinagóga az Állami Zsidó Múzeummal
Klaus-zsinagóga
Spanyol zsinagóga
Zsidó Tanácsháza (1570 k.) vagy Radnice
Régi zsidótemető
Iparművészeti Múzeum vagy (UPM) Prága
Szent Ágnes-kolostor.

[szerkesztés] Források

Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp.)