Körmozgás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Körmozgásról akkor beszélünk, ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) állandó körpálya mentén mozog. Az egyenletes körmozgás állandó gyorsulás alatti mozgást jelent (a sebességvektor irányának változása a centripetális gyorsulás). A változó sebességű körmozgásnál a centripetális mellett még az erintőirányú gyorsulás is jelentkezik.

A körmozgást általában a szögsebességgel (jele ω) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög (φ) változását:

A test tangenciális sebességét a következőképpen számíthatjuk ki: , ahol az r a kör sugarát jelöli. A szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert frekvenciával a következő kapcsolatban áll:

Kapcsolódó mennyiség a szöggyorsulás (jele β), a szögsebesség (ω) időbeni változását fejezi ki:

A test tangenciális gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból:

A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással. A β - idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, ω – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást.