Közönséges görény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Mustela putorius (Linnaeus, 1758) |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, a menyétfélék családjába tartozik, közeli rokona a hermelinnek, vidrának és a nyércnek. Bundája sötétbarna, pofája fehér, bandita maszkkal a szeme körül. Aljszőrzete halvány sárga. Farka hosszú, lábai rövidek. Valamivel nagyobb mint a menyét, de kisebb mint a vidra. A nőstények testtömege 0,7 kilogramm körüli, a hímeké 1,7 kilogramm.
A görények előfordulnak Európa legtöbb országában [1]. Szürkületi állatok, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon találhatók. Folyópartokba, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. Főleg ragadozó, leginkább békákat és pockokat zsákmányol, de elkapja a patkányokat, és egyéb kisebb zsákmányállatokat is. Vadászterülete körülbelül egy négyzetkilométert tesz ki. Anglia néhány részén az elkóborolt vadászgörények és a görények keveredtek, és ezek a hibridek majdnem megkülönböztethetetlenek a sima görényektől.
Egyéb görényfajok a mezei görény (M. eversmanni) és a nyérc (M. lutreola). A legtöbb zoológus szerint a vadászgörény (M. putorius furo) az európai görénytől származik, illetve az erdei görény és a mezei görény keveréke. A zorilla, vagy csíkos görény (Ictonyx striatus) Afrika szubszaharai területein él.