Kallósd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Zalaszentgróti | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 5,41 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8785 | ||||
| Körzethívószám | 83 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Kallósd község Zala megyében, a Zalaszentgróti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kallósd a Zalai-dombság keleti vonulatán, a Zala folyótól kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a Zalaszentgrót–Zalacsány–Galambok útra vivő bekötőúton érhető el. Továbbá Almásházával és Bezeréddel is egy-egy kisebb mellékút köti össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő Keszthely irányába továbbközlekedik.
[szerkesztés] Története
Kallósd első említése 1217-ből való a zalai vár földjeként. Temploma is ebben az időszakban készült. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. században a törökök pusztítása miatt elpusztult. Betelepülése a kapornaki apát 1711-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma 1740-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája 1814-ben készült el. Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.
Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre.
Az 1990-es évektől kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Műemlék római katolikus templom (román)
Based on work by