Kaolinit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Uralkodóan kaolinitből álló, földes szerkezetű kaolin (porcelánföld).

A kaolinitfélék a fillo- vagy rétegszilikátok alosztályának agyagásványok alcsoportjába tartozó ásványcsoport. A kaolin elnevezés eredete első lelőhelyeinek egyikéből származik: Kao (magas) Ling (hegy) (kínai).

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságaik

A csoport ásványai: kaolinit, dickit, nakrit és halloysit.
Képletük:
- kaolinit, dickit, nakrit: Al₄[Si₄O₁₀(OH)₈]
- a halloysit molekuláris vízet is tartalmaz: Al₄[Si₄O₁₀(OH)₈](H₂O)₄
Szimmetriájuk: kaolinit triklin; dickit, nakrit, halloysit monoklin
Sűrűségük: kaolinit, dickit, nakrit 2,6 g/cm³; halloysit 2-2,2 g/cm³
Keménységük: 1-2 (a Mohs-féle keménységi skála alapján)
Hasadásuk: tökéletes
Színük: fehér, sárgás, illetve barnás vagy zöldes árnyalatú
Fényük: nagyobb pikkelyeken gyöngyházfényű

[szerkesztés] Szerkezetük

Kétrétegű: a tetraéderes [Si₄O₁₀] szilikátsíkhoz hidrargillit szerkezetű, oktaéderes Al(OH)₃ réteg kapcsolódik. Az egymásra következő rétegek hidrogénhíd kötéssel (O- és OH-ionokon keresztül) kapcsolódnak, ami a változatos egymás fölötti helyzetből adódó szerkezeti variációkhoz vezet (kaolinit, dickit, nakrit).

A halloysitnak cső alakú, feltekeredett kristályai vannak. Ennek magyarázata az, hogy a hidrargillit réteg és [Si₄O₁₀] szilikátsík rácsállandója eltér (8,62, illetve 8,93 Å), ezért a két egybeépült réteg a méretkülönségek miatt feltekeredik. A kaolinit, dickit és nakrit esetében a hidrogénhíd kötés elég erős ahhoz, hogy a feltekeredést megakadályozza, míg a halloysit kettős rétegei között vízmolekulák is vannak, ami miatt a hidrogénhíd kötések meggyengülnek.

[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája

A kaolinit földes szerkezetű, finom pikkelyekből álló halmazokat alkot. A dickit kristályai nőnek a legnagyobbra a csoportban (5 mm). A dickit és nakrit gyakran alkot sugaras, legyezőszerű, apró halmazokat.

A csoport ásványai földpátok, földpátpótlók és más alumínium-szilikátok hidrolitos lebontásával, másodlagosan képződnek. Elsősorban a savanyú vulkáni kőzetek (riolit) kaolinosodnak. Magyarországon a Tokaj-hegységben vannak telepei.

[szerkesztés] Ipari alkalmazásaik

Kerámia- és tűzállóanyag gyártásban alapvető nyersanyagok. Az ebből a célból bányászott porcelánföld (vagy kaolin) túlnyomó része kaolinit ásványból áll.