Kardtestvérek rendje
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kardtestvérek rendje vagy más néven a Livoniai Kardtestvérek rendje egy 1202-ben Albert von Buxhoeveden rigai püspök által alapított millitáns lovagrend volt.(Latinul: Fratres militiae Christi). Eredetileg a Templomos lovagrend szabályai szerint működött. A Kardtestvérek alapításuktól kezdve igyekeztek figyelmen kívül hagyni az őket a rigai püspökhöz kötő vazallusi kötelmeiket. 1218-ban szövetséget kötöttek II. Valdemár dán királlyal és elfoglalták Észtország északi részét.
A Kardtestvériség székhelye az észtországi Viljandiban (németül: Fellin) volt, ahol a lovagvár romjai ma is láthatóak. További lovagvárak voltak Cesisben (Wenden), Siguldában (Segewold) és Aizkraukleben (Ascheraden) (ma mind Lettország).
A litvánok és zemgalei lettek 1236-ban a Siauliai csatában legyőzték a Kardtestvéreket, a rend az ezt követő évben beolvadt a Német Lovagrendbe. Ettől kezdve a Német Lovagrend önálló autonóm részét képezték megtartva szabályaikat, ruházatukat és saját mesterüket, aki jog szerint a Német Lovagrend Nagymester alá volt rendelve. 1237 és 1290 között a Kardtestvérek elfoglalták Kurzemet, Livóniát és Zemgalét 1346-ban pedig IV. Valdemár dán királytól megvásárolták Észtország maradék területeit.
A 15. század közepén, a Német Lovagrend hanyatlásakor a Kardtestvérek a Német Lovagrend Lívóniai részeként megőrizték függetlenségüket. Egy évszázaddal később a Livóniai háborúban az Ergemei csatában, 1560-ban vereséget szenvedtek az orosz csapatoktól.
A rend utolsó nagymestere Gotthard Kettler a lengyel királlyal kötött egyezség után szekularizálta a rendet és beolvasztotta az evangélikus egyházba. A Kardtestvérek déli területein önálló állam a Kurzeme és zemgalei hercegség jött létre. A terület többi része Lengyelország fennhatósága alá került. Az észt területeket pedig elfoglalta Svédország.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A kardtestvérek nagymesterei
- Vinno von Rohrbach 1207-1209
- Volquin (teljes nevén Volquin von Naumburg zu Winterstätten) 1209-1236
- (A teuton lovagrenddel való 1237-es egyesülés után kinevezettek a vezetők)
- Hermann von Balk 1237-1238
- Dietrich von Grüningen 1238-1241
- Andreas von Felben 1241-1242
- Heinrich von Heimburg 1246-1248
- Andreas von Felben (újra) 1248-1253
- Anno Sangershausen 1254-1256 (1256-tól a Német lovagrend nagymestere)
- Burchard von Hornhausen 1257-1260
- Georg von Eichstädt 1261
- Werner von Breithausen 1261-1263
- Konrad von Mandern 1263-1266
- Otto von Lutterberg 1267-1270
- Andreas von Westfalen 1270
- Walter von Nordeck 1270-1273
- Ernst von Ratzeburg 1273-1279
- Gerhard von Katzenelnbongen 1279-1280
- Konrad von Feuchtwangen 1280-1281 (1297-től a Német lovagrend nagymestere)
- Mangold von Sternberg 1281-1282
- Wilhelm von Nindorf 1282-1287
- Konrad von Hattstein 1288-1289
- Balthasar Holte 1290-1293
- Heinrich von Dnicklage 1295-1296
- Bruno 1296-1298
- Gottfried Rogge 1298-1307
- Gerhard von Jork 1309-1322
- Konrad Kesselhut 1322-1324
- Reimar Hane 1324-1328
- Eberhard von Monheim 1328-1340
- Burchard von Dreileben 1340-1345
- Goswin von Herreke 1345-1359
- Arnold von Vietinghoff 1360-1364
- Wilhelm von Friemersheim 1364-1385
- Robin von Eltz 1385-1388
- Johann von Ohle 1388-1389
- Wennemar von Bruggenei 1389-1401
- Konrad von Vietinghoff 1401-1413
- Dietrich Tork 1413-1415
- Siegfried Lander von Sponheim 1415-1424
- Cisse von dem Ruttenberg 1424-1433
- Frank Kirskorf 1434-1435
- Heinrich von Böckeförde 1435-1437
- Heinrich Vincke von Overberg 1438-1450
- Johann von Mengden 1450-1469
- Johann Waldhaun von Heerse 1470-1471
- Bernhard von dem Borch 1472-1483
- Johann Freitag von Lohringhoven 1483-1494
- Walter von Plettenberg 1494-1535
- (1526 után ismét önálló a rend)
- Hermann Brugsenei 1535-1549
- Johann von der Recke 1549-1551
- Johann Wilhelm von Fürstenberg 1557-1558
- Gotthard von Kettler 1558-1561
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- www.absoluteastronomy.com, search: LIVONIAN BROTHERS OF THE SWORD
- Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban
Based on work by