Kella
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kella (Kr. e. 13. század) a hettita Viharisten papja Nerikben (ma Törökország területén).
Életéről semmit sem tudunk. Az Illujanka-mítosz két eltérő változatát jegyezte le, feltehetően az újévi ünnepi szertartások szövegeként. Az első változat szerint Illujanka, egy sárkány, a hettita mitológia tengeri és hegyi szörnye foglyul ejtette a Viharistent, aki az istenekhez fordult segítségért. Inara istennő ünnepi lakomát rendez, erre meghívja Illujankát is, de egy ember, Hupasija segítségét kéri: amikor a sárkány és gyermekei már lerészegednek, Hupasija megkötözi Illujankát s átadja a Viharistennek, eki megöli őt. Inara -ez volt a segítségnyújtás feltétele- szerelmével jutalmazza Hupasiját, mindössze azt köti ki, hogy soha ne pillantson ki az ablakon. Hupasija egy ízben megszegi ezt a kikötést, s éppen családját pillantja meg. Már inkább a közönséges földi életet választaná, mire a feldühödött istennő megöli.
A másik változatban Illujanka a legyőzött Viharistent megfosztja szemétől és a szivétől. A Viharisten bosszút forral, elveszi egy „Szegény" nevű ember leányát, fiút nemz vele, s e fiú felserdülve Illujanka leányát veszi feleségül. Apósától visszakéri apja szemét és szívét. A felépült Viharisten új harcra indul Illujanka ellen, s a tengerparton a sárkány mellett harcolva találja saját fiát is, mindkettejüket megöli.
A mítoszok két, sőt több változatának egyidejű létezése ismert jelenség, a mítoszoknak nincs egyszer és mindenkorra érvényes megfogalmazása. Kella megérezte ezt, s így őt tekinthetjük -a szó klasszikus értelmében- az első mitográfusnak, mítosz-gyűjtőnek. A mítosz maga rokonítható az Adapa-eposz, illetve az Égi királyság mítoszokkal, illetve ai Illujanka-mítosz volt a fő forrása a görög Tüphón-mítosznak is.