Kereki

Nevének eredete: "A kerek főnév -i képzős származéka. A kerek szó körhöz hasonló erdőt jelöl (kerek erdő)." - írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (19. p.) Mások szerint: az idők folyamán elpusztult kerek templomáról kapta nevét.

Első írásos említése (Quereki)) 1193-ból való; III. Béla a székesfehérvári lovagok részére adott adománylevélében.

[szerkesztés] Nevezetességei

Várrom, (Fehérkő vára), más néven kereki Katonavár, Kupavár. A vár valószínűleg a XIV. század első harmadában keletkezett.

A vár még álló falai

Első ismert várnagya; Czikó kapitány, akit egy 1336-os oklevélben említenek. Luxemburgi Zsigmond, Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta az erősséget. De Marczali, 1402-ben több főúrral együtt fellázadt Zsigmond ellen. A lázadást leverték, Kereki várát is harcok árán foglalták el. A falak megsérültek, ezért 1408 körül ki kellett javítani. Marczali Miklóshoz került vissza a vár, mivel kegyelmet kapott az uralkodótól. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtokában volt. 1494-ben ostromolta a várat, Miksa császár. Ezután évekig üresen állt. A török előretörése idején - 1540 után - a még megmaradt falakat felrobbantották a magyarok, nehogy az török kézre kerüljön. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké volt. 1598-ban a tihanyi vár tartozékaként írták össze. A XVII. század közepén a Perneszi család birtoka, későbbi tulajdonosa Babocsai Ferencné. A XVIII.-XIX. században köveit, tégláit széthordták, és részben belőle építették 1830-ban az új kereki templomot, és a közelében egy vadászkastélyt is. Ez a kastély a II. világháborúban elpusztult. 1961-1962-ben ásatásokat végeztek, de teljes feltárására még nem került sor.
Római katolikus templom, 1830-ban klasszicista stílusban építette Vizeki Tallián Boldizsár császári kamarás. Szent Anna nevére, és tiszteletére szentelték.
Harangláb, amelyet a reformátusok építettek, a falu északi részén a főút mellett áll.