Keresztyén Testvérgyülekezet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hitük szerint Isten minden bűnösnek felkínálja a Jézus Krisztus által szerzett megváltást, így az ember (a megtérés által) maga dönthet arról, hogy ezt elfogadja vagy elutasítja. Hisznek a Szentháromságban. A hívő keresztsége bemerítés által történik. Úrvacsorában csak az újjászületett tagok részesülhetnek (a bemerítkezés nem feltétel).
A többi egyházzal és a világiakkal jó kapcsolatokat ápolnak, toleránsak, tisztelik a lelkiismereti és vallásszabadságot. A hitük alapja kizárólagosan a Biblia.
Karizmatikus beállítottság nélküliek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hitvallásuk
A Debreceni Keresztyén Testvérgyülekezet vezetőjének megfogalmazása szerint: „egyház vagyunk a jelenlegi törvények szerint, de a társadalmi élettel mi – szűken – csak annyit foglalkozunk, amennyi az Igében van. Azt kötjük mindenkinek a szívére, hogy úgy forgolódjon a családjában, a munkahelyén, az utcán és bárhol, mint aki méltó Isten gyermekéhez: szeretettel, megértéssel, türelemmel, jó szándékkal, segítőkészséggel.”[1]
[szerkesztés] Összejöveteleik
A keresztyén testvéreknek kétféle összejövetelük van: az egyik az igehirdetés, amelybe bárki bekapcsolódhat, a másik a gyülekezethez tartozók (más néven: tagok) zártkörű rendezvénye, amelyen csak azok az „újonnan született” emberek vesznek részt, akik nyíltan tudnak egymással beszélgetni.
[szerkesztés] Időpontok
- Vasárnap délelőttönként tartják a nyilvános bibliaóráikat, melyeket megelőz az ún. kenyértörés (az úrvacsora egy formája). Ez szintén nyilvános, de az úrvacsorában való részvétel szabályokhoz kötött.
- Hét közben általában szerda este tartanak egy bibliaórát, ill. imaórát, ami szintén nyilvános.
- A gyülekezeti tagok órája zárt körű. Itt döntenek a gyülekezet működését érintő kérdésekről.
- Ezen felül változó időpontokban szoktak kükönböző összejöveteleket is tartani (gyermek-, férfi-, női-, szülőknek szóló óra, ...), ezek időpontja és felépítése azonban változó. (Az igényekhez illeszkedik.)
[szerkesztés] Konferenciák
A különböző gyülekezetek időnként (többnyire évente) 2-3 napos konferenciákat szerveznek. Ezek időpontja általában az egyházi ünnepekhez (Húsvét) ill. a szabadnapokhoz igazodik.
[szerkesztés] Történetük
Bár a két világháború között államilag nem tiltják be, de tagjait üldözik, egyes településeken összejöveteleiket megtilják. Függetlenségre tudott szert tenni még a politikai diktatúrák idején is.
1944-ben kezdeményezők a Szabadegyházak Szövetsége megalakításában, majd ennek 1950-es átalakulása után részt vesznek a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsában is.
[szerkesztés] A testvérgyülekezetek felépítése
Valójában nem egy gyülekezet, hanem Testvérgyülekezetek laza szövetsége. Minden gyülekezet önálló, vezetőit maga választja. Vezetőt csak a külső szükség kíván a gyülekezeteknek, ők maguk kezdettől azt akarják kifejezni, hogy egyedül Krisztushoz tartoznak, és nem emberi szervezetet vagy felekezetet szándékoznak létrehozni.
Intenzív kapcsolatot tartanak fenn a Kárpát-medencei (magyar és nem magyar) testvérgyülekezetekkel, valamint tartják a kapcsolatot a világban máshol előforduló testvérgyülekezetekkel is.
[szerkesztés] Intézményrendszerük
A keresztyén testvérgyülekezeteknek nincsenek iskoláik, kórházaik, otthonaik, egyetlen intézményesült szervezetük az Evangéliumi Kiadó. Ennek megfelelően nem is kérik a személyi jövedelemadó egy százalékát, és az államtól se kérnek támogatást. Tagnyilvántartást nem vezetnek. A tagjaik önkéntes és titkos adományaiból tartják fenn magukat. A befolyt összeg felhasználásáról a gyülekezeti tagok közösen döntenek.
[szerkesztés] Testvérgyülekezetek Magyarországon
[szerkesztés] Megjegyzések
- Amíg volt általános hadkötelezettség előnyben részesítették a fegyver nélküli katonai szolgálatot ill. a polgári szolgálatot, de nem zárkóztak el a hadkötelezettségtől. Tagjaik személyes döntésére bízták, hogy vállalják-e a fegyveres szolgálatot vagy sem.
[szerkesztés] Források
- ^ Hajdú Online, Debrecen, 2006. január 10.
Based on work by