Kesserő Mihály és Krisztina békelevele
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kesserő Mihály és Krisztina békelevele, az egyik legkorábbi magyar nyelvű perirat 1523-ból.
A békelevélben Kesserő Mihály boszniai püspök és húga, Krisztina egy perük után, Werbőczy István helytartó, valamint több főúr jelenlétében kibékülésüket fejezik ki. A békelevelet 1824-ben fedezte fel Paulányi József kancelláriai fogalmazó, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A nyelvemlék három részből áll: latin bevezetésből és a két megbékélő testvér magyar nyelvű békenyilatkozatából, amelyet Werbőczy helytartó sajátkezű aláírásával láttamoz és megerősít.
Kesserő Krisztina békenyilatkozata:
„Jó uram és jó bátyám! Az minëmő për és indólat, avagy szók mi közöttönk uronk ő fölsége előtt voltak, azokért értëm, hogy të këgyelmednek én rëám nehézsége vagyon. Én, az miképpen ëgyebektűl értëttem vala, azképpen kënyërgöttem vala uronknak ő fëlségének, hogy të kegyelmed felől én nékëm tërvént tétetne; de mostan értëm, hogy të këgyelmed én nékëm köteles nëm volt, mint én előmbe adák vala. Azért kérëm këgyelmedet mint jó uramat és jó bátyámat, hogy én nékëm mëgbocsássad, az mit ebből én rëám nehezëltél, és lás engëmet jó szeretetvel, mert én inden jómat të këgyelmedtől várom mint jó uramtól és jó bátyámtól.”
Kesserő Mihály békenyilatkozata:
„Jó hugom! Bizonyába nëm tudom okát, miért én të nékëd úgy fogadtam volna, az mint të elődbe adták volt. Mert sëmmi szikségëm rëá nëm volt, hogy én të nékëd hitëmre fogadtam volna. Azért én kérlek tégëdet mint jó asszonyomot és jó húgomot, hogy hami fáradságod és költségëd ez dolog miatt volt, én rëám érëtte në nehezëlj. Mert az mit én míveltem, az én tisztësségëm oltalmában míveltem. Innen tova örëmest látlak mint szerelmes atyámfiát és húgomat.”
[szerkesztés] Források
Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig (Budapest, 1894)
Based on work by