Kisagy
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kisagy az agy olyan területe, ami fontos szerepet játszik a szenzoros percepció és a motoros koordináció integrálásában.
Számos neurális útvonal köti össze a kisagyat a kéreggel. A kéreg parancsot ad a kisagynak, hogy az mozgasson egy végtagot, egy izmot, vagy éppen koordináljon. Míg a kisagy a tractus spinocerebellarison keresztül visszaigazolást küld a kéregnek a parancs elvégzéséről.
A kisagy e két funkciót integrálja, úgy, hogy állandó visszacsatolásban van a testhelyzettel a mozgások finombeállítása érdekében.
Ezért a kisagyi léziók, vagy olyan sérülések, melyek például subarachnoidális duzzanatot okkoznak, így a kisagyat a foramen magnumba nyomva, nagyrészt nem bénulást, hanem súlyos mozgáskoordinációs zavart, egyensúly vesztést és motoros tanulási készség csökkenést okoznak.
A motoros koordinatív problémákat már a 18. század élettanászai kimutatták kisagysérült betegeknél.
Azonban a modern kutatások a kisagynak nagyobb szerepet tulajdonítanak bizonyos kognitív funkciókban, beleértve a figyelmet, a nyelvi, zenei készséget és egyéb szenzoros stimulusok feldolgozását.
[szerkesztés] Lásd még
- Agy
- Idegrendszer
[szerkesztés] Külső hivatkozások
![]() |
Orvostudományportál |