Klebelsberg Kunó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gróf Klebelsberg Kunó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.) kultúr- és tudománypolitikus.
[szerkesztés] Előélete és politikai karrierjének kezdete
1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett, 1913-tól 1917-ig a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban adminisztratÃv államtitkárként dolgozik. 1915-tÅ‘l a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezetÅ‘ alelnöke. Határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen, a Tanácsköztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bújkált. 1920-tól nemzetgyűlési képviselÅ‘. 1922-tÅ‘l az Egységes Párt tagja. 1921 decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter.
[szerkesztés] Kultuszminiszteri tevékenysége
1922 júniusától 1931 augusztusáig vallás és közoktatásügy miniszter volt. Oktatási reformot hajtott végre. A népiskolai program keretében ötezer, fÅ‘ként tanyai iskolát létesÃtett, és a középiskolai oktatást is megreformálta azáltal, hogy bevezette a reálgimnáziumot. Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi épÃtkezéseket indÃtott, és megteremtette a felsÅ‘oktatás korszerű keretlehetÅ‘ségét. A Collegium Hungaricumokat (CH) a tudósutánpótlás biztosÃtására hozta létre, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndÃjak rendszerét. Az 1930–1931 tanévig a következÅ‘ létszámmal működtek: Bécsi CH: 35 fÅ‘, Berlini CH: 26 fÅ‘. A hallgatók között volt például Náray-Szabó István (1926–28) kémikus, Vargha László (1927–30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38) és SzegedrÅ‘l Bay Zoltán fizikus (1926–30). A római CH-ban tanult 35 fÅ‘, Franciaországban 17 fÅ‘, Angliában 12 fÅ‘, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fÅ‘.
Klebelsberg a működése elÅ‘tt elsÅ‘dleges ún. „szellemtudományok†(bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. 1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezÅ‘gazdasági, tehát a természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre. A program végrehajtását kettÅ‘s szervezet biztosÃtotta: társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a gyárak, ipari és mezÅ‘gazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására, valamint az állami segélyt kezelÅ‘ Országos Természettudományi Alap és Tanács. Ezek a szervezetek 1944-ig több millió pengÅ‘vel segÃtették a természettudományos és műszaki kutatók munkáját. Klebelsberg Kunó érdeme, hogy a figyelmet fordÃtott a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének fontosságára, és támogatásának is köszönhetÅ‘k a korszak reál-értelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.
SÃremléke a szegedi Fogadalmi Templomban található.