Vita:Kurszk (tengeralattjáró)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket jelölték referálásra. Ha van kifogásod a cikkel szemben, ott jelezheted. Ha úgy érzed, tudnál rajta javítani, ne habozz!

Miért ilyen bonyolult a neve? Legyen inkább Kurszk (tengeralattjáró), ez jobban megfelel a Wikipédia névadási szokásainak. Van másik ilyen nevű tengeralattjáró is? Azt meg nem értem, hogy az egyértelműsítőlapon miért kell a legénységi névsornak szerepelnie, bőven elég, ha ebből a cikkből van rá hivatkozás, mert nem a Kurszk szó külön jelentése. Bináris 2006. december 8., 22:04 (CET)

abszolút egyetértek, épp ezt akartam írni. és a város lesz az elsődleges jelentés, mert arról kapta a nevét a tengeralattjáró; más jelentése nem hiszem, hogy lesz. – Alensha ^üzi 2006. december 8., 22:15 (CET)

Ahogy látom, Hkoala rövidre zárta a vitát. :-) Bináris 2006. december 8., 22:18 (CET)

Annyira egy nevezőn vagyunk, hogy kár lett volna tovább ragozni :) --Hkoala 2006. december 8., 22:21 (CET)

Jó lesz így is :-) --Ramirez 2006. december 8., 22:25 (CET)

Jó, akkor lett Kurszk (város) (ha már van egyértelműsítő lap) és Kurszk (tengeralattjáró). A legénységi névsort töröltem az egyértelműsítőről, mert akinek eszébe jut keresni, az úgyis a tengeralattjáróra kattint, nem külön jelentés. Bár ahogy Alenshát ismerem, lehet, hogy mindjárt törli az egész egyértelműsítő lapot is. :-) Bináris 2006. december 8., 22:34 (CET)

Na akkor: a cikk az angol fordítása. Ezzel nincs is baj, de ha valaki át tudná nézni, aki nálam jobban ért a hajózáshoz vagy a haditechnikához, azt megköszönném. Képnek is örülnék! Köszi előre is. --Ramirez 2006. december 8., 22:38 (CET)

"A belső, 51 mm-es acélhéjtól két méteres légrés választotta el a külső testet."
Ez nem elírás? Tehát van egy belső héj, és azt két méter távolságban körülveszi egy külső?? Mi van a kettő között, levegő? Az angol szócikkben semmi ilyesmiről nem írnak. misibacsi 2006. december 13., 18:42 (CET)

Igazad van, elírtam. Javítva. Köszi az észrevételt! --Ramirez 2006. december 14., 09:06 (CET)

[szerkesztés] Kirov-osztály

Az Orlan (Kirov)-osztályt a szakirodalom csatacirkálónak nevezi, már csak a vízkiszorítása és a cirkálóknál lényegesen erősebb fegyverzete, és nem utolsósorban atommeghajtása miatt. Eredetileg nehéz rakétás cirkálóknak nevezték, később, tekintettel arra, hogy az 1900-as évek első évtizedeinek csatahajóinak, illetve csatacirkálóinak a méretét eléri, áttértek a csatacirkáló megnevezésre. Mivel rakétafegyverzettel rendelkezik, ezért a magyar katonai szakirodalomban rakétás csatacirkálónak nevezik. Ennek következtében a Pjotr Velikij is rakétás csatacirkáló. Kéretik nem átjavítgatni a helyes elnevezéseket helytelenre. --VargaA 2006. december 20., 23:29 (CET)

[szerkesztés] Problémák

A robbanás c. fejezetben rengeteg ismétlés van, egy sor kettősséget meg kellene szüntetni.
Zavaró ez a hosszú dőlt betűs rész, nem látom értelmét.
Az első részben az áll, hogy a robbanás kétméteres lukat ütött, a másodikban meg az, hogy két négyzetméterest. A "nem mindegy" tipikus esete. Szerintem az első részből el is kellen távolítani ezt az adatot, nem kell két helyen, főleg ellentmondóan.
A kapitány nevét javítottam magyaros átírás szerint, orosz forrásból ellenőrizni kellene, mert az angol alakból következtettem.
"Ők a roncsot az Orosz Flotta Roslyakovo hajójavítójába vontatták." ezt is át kell írni, kellene egy orosz eredeti. Rosjakovo?
Tartalmi probléma: olyan szépen hangzik, hogy az orosz kormány elfogadta a külföldi segítséget, csak én még élénken emlékszem, milyen botrány volt belőle, hogy ezzel ennyit vártak. Valahogy erről nincs szó a cikkben, hogy a többször felajánlott segítséget napokig visszautasították. A sok-sok tényező egyike, ami vélhetően a tengerészek halálához vezetett...
Dél-Oroszországról levettem a linket, nem valószínű, hogy mostanában ilyen szócikket írjon valaki.
Szerintem a Kurszk egyértelműsítő lapot meg lehetne szüntetni, és fenntartani a nevet a városnak, mert ez a fő jelentés, és a meglévő linkek is erre mutatnak.
„A nagyban ellentmondásos összeesküvés-elméletek, hogy mi okozta a Kurszk katasztrófáját, megegyeztek a tengerészeti felső vezetést jellemző zűrzavarban, akik inkább bűnbakot kerestek, semmint hogy a balesettel magával foglalkoztak volna.” – ennek a mondatnek kellene az angol eredetije, hogy rendesen le lehessen fordítani, mert így értelmetlen.
Végül pedig az összes szövegközi külső hivatkozást át kellene alakítani referenciává (ld. Cite.php), csak erre most már nincs időm.

Bináris 2006. december 21., 05:30 (CET)

[szerkesztés] Vízkiszorítás

A vízkiszorítás a térfogattal arányos, a tömeg nem. Tengeralattjárónál, ha lemerült, a kettő tényleg egyenlő (másképpen nem lebegne a vízben), de azért jó lenne pontosabban fogalmazni, nem? --Kaboldy 2007. január 11., 09:16 (CET)

[szerkesztés] Mi történt valójában a „Kurszkkal”?

A France 2 dokumentumműsora Január 7-én 22.30-kor a France 2 francia televízióállomás egy dokumentumfilmet sugárzott a „Kurszk” orosz atommeghajtású tengeralattjáró elsüllyedéséről. A „Kurszk”, a legkorszerűbb és egyben a legbiztonságosabb orosz atom-tengeralattjárók egyike, 2000 augusztusában hajókárt szenvedett és napokon keresztül műveletképtelenül feküdt a Barents-tenger fenekén. A fedélzeten tartózkodó 118 embert nem mentették meg. Már napokkal azután és a következő hetekben is kritikus kérdések merültek fel, például az, hogy az orosz kormány miért nem tett meg valóban mindent a legénység megmentésére. Elhangzott, hogy az oroszok nem fogadtak el olyan norvég és brit segítségnyújtási felajánlásokat, amelyek műszaki lehetőségeivel ők maguk nem rendelkeztek. A kivizsgálás hivatalos orosz eredménye arról beszélt, hogy a „Kurszk” elsüllyedése egy új fajtájú kísérleti torpedónak a fedélzeten bekövetkezett felrobbanására vezethető vissza. Ez a robbanás a hajót olyan mértékben megrongálta, hogy az műveletképtelenné vált. A robbanást túlélők megmentéséhez nem volt elegendő az idő. Mindazonáltal már annak idején is megfogalmazódott az az állítás – mégpedig orosz tengernagyok részéről –, hogy a hajó elsüllyedéséért az Amerikai Egyesült Államok kormánya felelős. Putyin orosz elnök ezt valótlanságnak nevezte – és hallgatásra kötelezte a haditengerészeti vezérkart. Sőt, leváltottak egy magas beosztású admirálist, az Északi-tengeri flotta parancsnokát. Jean-Michel Carré, a francia dokumentumfilm alkotója megpróbált utána járni a „Kurszk” célzatos elsüllyesztése tételének. Kutatásainak eredménye: a „Kurszk” nem kipróbálni akarta az új fejlesztésű torpedókat, hanem azok bemutatása állt szándékában – nevezetesen a kínaiaknak, akik néhány év óta az orosz hadiipari termelés első számú vásárlói. A Skval-osztályú új torpedók 270 csomós (500 kilométer óránkénti) sebességgel haladnak a vízben. Az USA-nak nincsenek ehhez fogható fegyverei. A bemutatás megakadályozása céljából, így a dokumentumműsor tétele, az USA kormánya a legvégső eszköz alkalmazását határozta el: a „Kurszk” elsüllyesztését. Két amerikai tengeralattjáró, a „Toledo” és a „Memphis”, amelyek éppúgy mint a „Kurszk”, a Barents-tengeren cirkáltak, megkapták a megfelelő parancsokat. A „Toledo” szándékosan nekiütközött a „Kurszknak” és amikor ez nem bizonyult elegendőnek, a „Memphis” torpedót lőtt az orosz hajóra. Mindazonáltal a „Kurszkot” nem sikerült elsüllyeszteni csupán csak műveletképtelenné vált. Ha a hajó legénységét megmentették volna, kitudódott volna az egész történet. Ezért, így a dokumentumfilm, a „Kurszknak” „magasabb állami érdekből” (France 2), az orosz elnök hatalmi állása és az USA-hoz fűződő „szövetsége” miatt kellett a tengerfenéken maradnia – és vele 118 emberéletnek. PS [2004] december 22-én az orosz „Pravda” azzal kérkedett, hogy híradásukkal ők adták meg a kezdő lökést a francia dokumentumműsor elkészítéséhez. A „Pravda” már 2000 augusztusában tudósított arról, hogy a „Kurszk” összeütközött az amerikai „Memphis” tengeralattjáróval”. Kiegészítőleg ez áll a december 22-i cikkben: „Említésre érdemes, hogy a [2000. augusztusi] cikk akkor jelent meg, amikor az orosz titkosszolgálatok azonnal mindent elfojtottak, amit az orosz hírközlő szervek a világon a legtökéletesebb tengeralattjáró elsüllyedésével kapcsolatos titokról kideríteni próbáltak.” A cikk végén mindazonáltal az is olvasható: „A ,La Stampa’ olasz lap újságíróinak lehetőségük volt Carré dokumentumműsorának megtekintésére. Szerintük a film nem tartalmaz semmi meggyőző tényt.”--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 10., 23:57 (CEST)