New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Kurszk (tengeralattjáró) - Wikipédia

Kurszk (tengeralattjáró)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Életút Orosz haditengerészeti lobogó
Építés elrendelése:
Építés kezdete: 1992.
Vízrebocsátás: 1994.
Hadrendbe állítás: 1994. december
Végső sors: Elsüllyedt, 2000. augusztus 12.
Honi kikötő: Vigyajevo, Oroszország
Elszenvedett találatok:
Általános jellemzők
Vízkiszorítás: 13.400 t (vízfelszínen), 16.400 t (víz alatt)
Hossz: 154.0 m
Szélesség: 18.2 m
Magasság: 9.0 m
Meghajtás: 2 db atomreaktor: OK–650b, 2 db gőzturbina, 2 db 7-lapátos hajócsavar
Merülési mélység: 300-600 méter (eltérő becslések szerint)
Sebesség: 32 csomó (59 km/h) alámerülve, 16 csomó (30 km/h) felszínen
Hatótávolság:
Személyzet: 44 tiszt, 68 sorkatona
Fegyverzet: 24 db P–700 Granyit, 4 x 533 mm és 2 x 650 mm torpedóvető cső

A K–141 Kurszk egy orosz Antyej-osztályú (NATO-kódja: Oscar–II) tengerészeti-rakétahordozó atom-tengeralattjáró volt, amely teljes legénységével elsüllyedt a Barents-tengeren 2000. augusztus. 12-én. A hajó a nevét Kurszk városáról kapta, ahol a II. világháború legnagyobb páncéloscsatája zajlott 1943-ban. Az olyan orosz atomtengeralattjárok közé tartozik, amelyeket már a Szovjetunió felbomlása után építettek. Az orosz Északi Flottánál állították szolgálatba.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

[szerkesztés] Története

A Kurszk építése 1992-ben kezdődött az Arhangelszk közelében fekvő Szeverodvinszkben. 1994-ben bocsátották vízre, és még ugyanabban az évben, december 30-án hadrendbe állították. A hajót egy ortodox pap szentelte meg 1995-ben. A Kurszk volt az utolsó tagja a még a szovjet időkben tervezett 949A Antyej (Oscar–II) típusú hajóknak. A dupla hajótörzs miatt ezt az osztályt elsüllyeszthetetlennek tartották. A külső héj mindössze 8,5 mm vastagságú, magas nikkel- és krómtartalmú ötvözött acélból készült, amely jól ellenáll a korróziónak. Az ötvözet mágneses tulajdonságai is kedvezőek, mert csak kis mértékben módosítja a Föld mágneses mezejét, ez pedig megnehezíti a hajó felderítését a mágnesesanomália-detektorokkal. A robbanás két méteres lyukat ütött a belső, 51 mm-es acélhéjon. (További szerkezeti ábra: [1])

A Kurszk az orosz Északi Flottában szolgált. A pénzügyi forráshiány miatt a flotta hatalmas leépítéseket volt kénytelen elszenvedni a 1990-es évek során. A Barents-tengerről sok tengeralattjárót dokkba vontattak, és sorsukra hagyva korrózióra ítéltek. A hadifelszerelés legszükségesebb részét leszámítva, mindent elégtelenül szervizeltek. Ezek közé tartoztak a kereső és életmentő berendezések és a felszerelés is. Az 1990-es évek közepére az Északi Flottánál szolgáló tengerészek alulfizetettek lettek, aminek az oka a szűkös anyagi források újraelosztása volt. Az évtized végére azonban a flotta reneszánszát élte. 1999-ben a Kurszk sikeres felderítést hajtott végre a Földközi-tengeren. Célja az Egyesült Államok Hatodik Flottájának megfigyelése volt a koszovói háború alatt. A 2000. augusztusi hadgyakorlat a legnagyobb nyári gyakorlat volt a Szovjetunió összeomlása óta. Négy hadi tengeralattjáró, a flotta Nagy Péter nevét viselő zászlóshajója (Pjotr Velikij rakétás csatacirkáló) és több kisebb hajó vett benne részt.

[szerkesztés] A robbanás

Az Omszk, egy a Kurszkhoz hasonló Oscar II osztályú tengeralattjáró
Az Omszk, egy a Kurszkhoz hasonló Oscar II osztályú tengeralattjáró

A Kurszk feladata az volt, hogy a gyakorlat során hatástalanított torpedókat lőjön ki a Kirov-osztályú Pjotr Velikij rakétás csatacirkálóra. 2000. augusztus 12-én, helyi idő szerint 11:28-kor (UTC 07:28) kilőtték a torpedókat, de röviddel ezután robbanás történt a Kurszk fedélzetén. Az egyetlen hitelesnek nevezhető jelentés szerint a robbanás kiváltója egy újonnan kifejlesztett torpedó meghibásodása volt. A robbanás ereje egy 100-250 kg TNT robbanás erejével ért fel és a 2,2 fokozatot ért el a Richter-skálán. A tengeralattjáró 108 méter mélyre süllyedt, körülbelül 135 kilométerre Szeveromorszktól, a 69°40′N 37°35′E koordinátán. A második robbanás 135 másodperccel az első után következett be, és 3000-7000 kg TNT erejével ért fel. Ez 3,5 és 4,4 közötti fokozatot ért el a Richter-skálán. Mind az első, mind a második robbanás ereje rengeteg törmeléket lökött hátra a tengeralattjáróban, ami minden, a torpedóteremben bekövetkezett robbanás velejárója.

A gyakorlat 2000. augusztus 12-én, kora reggel kezdődött. A Kurszk feladata az volt, hogy két (hatástalanított) torpedót lőjön ki egy Kirov-osztályú rakétás csatacirkálóra. Helyi idő szerint 11:28-kor (07:28 UTC) magas koncentrátumú hidrogén-peroxid (amit a torpedók hajtóanyagaként használnak) szivárgott be egy rozsdás részen keresztül a torpedó-vetőcsőbe. Ez a csőben található sárga- és vörösrézzel reakcióba lépve láncreakciót váltott ki, ami kémiai eredetű robbanáshoz vezetett.

A szivárgásmentesen záródó ajtó, ami a torpedótermet a hajó többi részétől elválasztotta, tüzelés előtt nyitva maradt. Ez nyilvánvalóan megszokott gyakorlat volt a torpedóteremben a tüzelés során keletkezett felesleges sűrített levegő eltávolítására. Ez lehetővé tette, hogy a robbanás közvetlenül elérjen kettőt a tengeralattjáró kilenc részéből. Hét, az első részben tartózkodó tengerész valószínűleg azonnal meghalt, és további harminchat legalábbis megsebesült a második részben.

Mivel a tengeralattjáró szellőzőcsatornája gyengén működött, az első robbanás hulláma könnyen végigterjedt benne, füsttel és lángokkal töltve be a hajó más részeit is, mint például a parancsnoki hidat. Az első robbanást követően a kapitánynak meg kellett volna próbálnia vészemelkedést elrendelni, ami a tengeralattjárót a lehető leggyorsabban a felszínre juttatja, de a füst ezt megakadályozta. Az elméletileg automatikusan felszínre indított vészjelzőbója csődöt mondott. Ennek vészhelyzet esetén kell magától működésbe lépnie, ilyen például a nyomás hirtelen megváltozása vagy tűz. A felszínre jutva ez a mentőalakulatok munkáját segíti a bajbajutott hajó helyzetének meghatározásában. Az előző nyáron végrehajtott földközi-tengeri küldetés során, mikor attól tartottak, hogy a bója véletlenszerű és hibás működésbe lépése elárulhatja az amerikai flottának a hajó helyzetét, hatástalanították azt.

Két perc tizenöt másodperccel később egy sokkal nagyobb robbanás rázta meg a hajót. észak-európai szeizmológiai mérések szerint a második robbanás a tengerfenék mélységében következett be, ami arra utal, hogy a tengeralattjáró a fenéknek ütközött, és ott az első robbanás következtében létrejött magas hőmérséklet miatt újabb torpedók robbantak fel. A második robbanás 3-7 tonna TNT erejével volt egyenértékű, ami körülbelül fél tucat robbanófejet jelent. Ez 3,5-ös értéket ért el a Richter-skálán. A második robbanást követően az atomreaktorokat lekapcsolták, hogy megelőzzenek egy nukleáris katasztrófát, habár a robbanás ereje majdnem elég volt, hogy elpusztítsa azokat.

A baleset helyszíne
A baleset helyszíne

A második robbanás két négyzetméter átmérÅ‘jű lyukat ütött a hajó oldalán, amelyet úgy terveztek, hogy 1000 méteres mélység nyomását is kibírja. A robbanás a harmadik és negyedik hajószakaszt is feltépte. Víz áramlott ezekbe a részekbe, másodpercenként 90 000 liter. Ez elég volt, hogy megöljön mindenkit, aki ott tartózkodott, beleértve öt tisztet is a Hetedik SSGN Hadosztály FÅ‘parancsnokságáról. A hajó ötödik részében voltak az atomreaktorok, további öt hüvelyk vastag acélba ágyazva. Az ötödik rész választófala kibírta a robbanást, így a szabályzórudak a helyükön maradtak és nem következett be atomkatasztrófa. A nyugati szakértÅ‘k csodálatukat fejezték ki a szovjet/orosz mérnökök teljesítménye elÅ‘tt, hogy olyan tengeralattjárót terveztek, amely ennyit kibírt.

A hatodiktól a kilencedik részig dolgozó huszonhárom ember túlélte a robbanást. Ők a kilencedik részlegben gyűltek össze, ahol a másodlagos menekülőcsatorna is volt (az elsődleges a megsemmisült második részlegben volt). Dmitrij Kolesznyikov másodkapitány – a három életben maradt másodkapitányból az egyik – úgy tűnik, átvette a parancsnokságot és leírta mindazok nevét, akik a hajó kilencedik részében tartózkodtak. A robbanáskor a kilencedik részben a nyomás akkora volt, mint a felszínen. Fizikailag tehát lehetségesnek tűnt, hogy a menekülési fedélzeti nyíláson keresztül egyesével hagyják el a hajót. Ez 100 méter úszást jelentett volna a sarki vízben, a mentőöltözékben, hogy aztán a felszínen lebegve várják meg a segítséget. Nem ismeretes, hogy a fedélzeti nyílás belülről működtethető volt-e – a vélemények még mindig megoszlanak arról, hogy a szerkezet mennyire sérült meg a robbanás során. Azonban valószínű, hogy a legénység nem vállalkozott volna a veszélyes menekülési kísérletre, még akkor sem, ha a fedélzeti menekülőnyílás működőképes. Esélyeiket inkább talán abban látták, hogy megvárják, amíg a mentőhajó rácsatlakozik a fedélzeti nyílásra.

Nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a legénység megmaradt része meddig volt életben. Miután az atomreaktorok automatikusan lekapcsoltak, a vész-energiaellátás lassan kimerült. A legénység körül teljes lett a sötétség és csökkenni kezdett a hőmérséklet. Kolesznyikov még két bejegyzést tett, sokkal rendezetlenebb sorokkal, mint korábban. Az utolsó így szólt:

„Sötét van itt az íráshoz, de érzés alapján megpróbálom. Úgy tűnik, nincs esélyünk, 10-20%. Reméljük, legalább ezt elolvassa valaki. Itt a lista a más részlegből való legénységi tagokról, akik most itt vannak a kilencesben és megpróbálnak kijutni. Üdvözlet mindenkinek, és nem kell kétségbeesni. Kolesznyikov.”

Sok vita volt arról, hogy meddig maradhattak életben a tengerészek. Néhányan, különösen az oroszok közül, azt mondták, nagyon gyorsan meghaltak. Ismert tény, hogy a mozdulatlan Oscar II osztályú tengeralattjárókban a propellertengely közelében szivárog a víz, amit 100 méteres mélységnél lehetetlen eldugaszolni. Mások arra világítanak rá, hogy rengeteg elhasznált szuperoxid-tartalmú kémiai patront találtak, amit a szén-dioxid elszívására és oxigén kémiai úton való előállítására használnak. Ez lehetővé tehette, hogy a tengerészek napokig életben maradhassanak. A sors iróniája, hogy a halál oka is ez lehetett. Egy tengerész véletlenül vízzel hozhatta kontaktusba, ami kémiai reakciót indított el és hirtelen fellobbanó tüzet okozhatott. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy néhány tengerész vízbe merülve valószínűleg túlélte a tüzet – a falon a tűz nyomai azt jelzik, hogy a víz magas szinten állhatott a hajó alsóbb részeiben. A tűz azonban gyorsan felemésztette a megmaradt oxigént, ami így fulladásos halálhoz vezetett.

A Science Channel által közvetített Raising the Kursk (A Kurszk kiemelése) című műsor így számolt be az eseményről: „2002. júniusában az Orosz Haditengerészet kiemelte a Kurszk orr-részét. Röviddel ez után az orosz kormány vizsgálata megállapította, hogy a Kurszk 2000. augusztusi elsüllyedését egy meghibásodott torpedó okozta.”

[szerkesztés] Mentési kísérletek

[szerkesztés] Az orosz kormány válasza

Ahogy azt a The Guardian egyik szakembere megjegyezte: “Vlagyimir Putyin számára a Kurszk-válság nem pusztán emberi tragédia volt, hanem személyes PR katasztrófa. Huszonnégy órával a tengeralattjáró eltűnése után, miközben az orosz haditengerészeti vezérkar a 118 tengerész szerény esélyét latolgatta, Putyint feltűrt ingujjal láthattuk, amint fekete-tengeri nyaralójában hússütést rendez.

Az első fax, amit az Orosz Haditengerészet a sajtónak küldött, úgy nyilatkozik, hogy a tengeralattjárón „kisebb műszaki nehézségek” merültek föl. A kormány az incidenst jelentéktelennek tűntette föl, majd azt állította, hogy a rossz időjárás lehetetlenné tette a fedélzeten tartózkodó emberek megmentését.

Augusztus 18-án Nagyezsda Tilik, a Kurszkon szolgáló Szergej Tilik hadnagy édesanyja, élő híradásban heves érzelmekben tört ki a Kurszk sorsát illetően. Miután az elhallgattatására tett kísérletek kudarcot vallottak, egy ápolónő nyugtatóinjekciót adott be neki és öntudatlan állapotában eltávolították a teremből. Ez a filmre vett esemény tovább szította a kritikát, ami a kormánynak a katasztrófára tett válaszlépéseit és a nyilvános kritika kezelését illeti.

[szerkesztés] Az események sorrendje

A hadgyakorlatban résztvevő és a robbanást észlelő többi hajó először nem jelentette az eseményeket. Mindegyikük csak a saját szerepét ismerte a hadgyakorlatban, és azt feltételezték, hogy a robbanást egy olyan mélységi akna okozta, ami a gyakorlat része volt. A parancsnokok úgy nyilatkoztak, egészen estig nem tűnt föl nekik, hogy nem hallottak semmit a Kurszkról. Később az este folyamán, miután a Kurszkkal való ismételt kapcsolatteremtés is kudarcba fulladt, egy mentési műveletet indítottak el. A Rudnyickij nevű mentőhajó, amely két, alámerülésre alkalmas mentőkompot szállított (egy AS-32-est és a Priz nevű AS-34-est), másnap reggel 8:40 körül érte el a mentési zónát.

A mentőkompok akkumulátorai igen rossz állapotban voltak: gyorsan lemerültek és körülményes volt őket feltölteni. Az AS-32-es gyakorlatilag használhatatlannak bizonyult. A Priz eredményesebb volt: hétfő délután elérte a Kurszk kilencedik részlegét, de a dokkolás sikertelen volt. Kedden és szerdán a rossz időjárás lehetetlenné tette a további próbálkozásokat. Csütörtökön egy újabb kísérlet során létrejött a kapcsolat, de a dokkoláshoz szükséges vákuumzár nem.

Az Egyesült Államok – akárcsak a brit kormány – felajánlotta, hogy használják fel a két mélymerülésű mentőkompja közül az egyiket. 2000. augusztus 16-án az orosz kormány elfogadta a brit és a norvég kormány segítségét. Augusztus 17-én egy mentőhajó indult útnak Norvégiából, amely augusztus 19-én ért a helyszínre. A brit mélytengeri búvárok augusztus 20-án, vasárnap érték el a kilencedik részleg mentőnyílását. Megállapították, hogy a hajórészleget víz árasztotta el, és túlélőket találni reménytelen.

[szerkesztés] Kiemelés

A tengeralattjáró törzsének legnagyobb részét felszínre hozták, kivéve a hajó orr-részét. A munkálatokat a holland Smit International és Mammoet roncsmentő társaságok végezték 2001 őszén, egy Giant 4 típusú uszály segítségével. Ők a roncsot az Orosz Flotta Roszljakovo hajójavítójába vontatták. A 118-ból 115 holttestet találtak meg és helyeztek örök nyugalomra Oroszországban. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy rendeletet írt alá, amelyben a legénység minden tagját a Bátorság Érdemrendjével tüntettek ki. A Kurszk kapitányát, Gennagyij Liacsint az Orosz Föderáció Hőse címmel tüntették ki. Az orosz vezetőség határozottan tagadta, hogy a Kurszk nukleáris robbanófejeket szállított volna.

[szerkesztés] A robbanás okaival kapcsolatos egyéb „összeesküvés-elméletek”

[szerkesztés] Öngyilkos merénylő

Szinte közvetlenül a Kurszk elsüllyedése után, a független csecsen hírügynökség, a Kavkaz-Center azt jelentette, hogy a robbanást egy öngyilkos merénylő okozta, aki egy, a dél-oroszországi muszlim térségből, Dagesztánból származó tengerész. Állítólag azért robbantotta fel magát, hogy a csecsen muszlin harcosokat támogassa. Ezt a hivatalos szervek gyorsan elvetették.

[szerkesztés] Teszttorpedó

Egy 2002-ben kiadott kétezer oldalas hivatalos jelentés szerint, a Kurszk elsüllyedését egy, a torpedóteremben felrobbant teszttorpedó okozta. Néhányan úgy gondolják, a jelentés álca volt, ami az Oroszország és az USA közti kapcsolat megerősítését szolgálta.

[szerkesztés] Vezetői hiba

Mások annak adnak hangot, hogy a Kurszk elvesztését neves és hiteles elemzői jelentések komoly hibaként értékelték. 2002-ben a témával kapcsolatban megjelent két említésre méltó könyv – Kursk, Russia's Lost Pride (Kurszk, Oroszország elvesztett büszkesége) és A Time to Die: The Kursk Disaster (A halál órája: a Kurszk katasztrófa) – ismertetőjében a The Guardian így írt: „A reménytelenül elrontott mentési kísérlet, amit csak akadályozott a rosszul megtervezett és idejétmúlt felszerelés, jól illusztrálta Oroszország katonai erejének hanyatlását. A haditengerészet érzéketlen bánásmódja az eltűntek családtagjaival szemben az egyén szenvedésével szembeni korábbi szovjet közönyösséget idézte. Mind a haditengerészet, mind a kormány részéről a hazugságok és leplezési kísérletek egy glasznoszty előtti időből keltek újra életre. A nagyban ellentmondásos összeesküvés-elméletek, hogy mi okozta a Kurszk katasztrófáját, megegyeztek a tengerészeti felső vezetést jellemző zűrzavarban, akik inkább bűnbakot kerestek, semmint hogy a balesettel magával foglalkoztak volna.”

[szerkesztés] Ütközés-elméletek

Számos elmélet látott napvilágot a Kurszk és egy másik tengeralattjáró vagy hajó összeütközéséről. Mivel a Kurszk nagyszabású orosz tengeri hadgyakorlat során süllyedt el, sok haditengerészet és kormány szívesen ellenőrizte volna a keresési műveleteket, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Amíg a felszíni tengeri hadgyakorlatokat könnyen meg lehet kémműholdakkal figyelni, addig a rakétajelzéseket és más adásokat ezek az eszközök nem érzékelik. Számos ok miatt nem képesek továbbá tengeralattjárókat sem észlelni. Következésképp bevett szokás, hogy hadgyakorlat alkalmával kémhajókat és tengeralattjárókat küldenek a terület közelébe azok az országok, amelyek ilyen információhoz kívánnak jutni.

[szerkesztés] USS Memphis és USS Toledo

Röviddel a Kurszk elsüllyedése után két amerikai Los Angeles-osztályú tengeralattjáró, a USS Memphis és a USS Toledo európai kikötőben kötött ki. A tengeralattjárók behatóbb ismerete nélkül néhány ember úgy vélte, hogy vagy rosszban sántikáltak, vagy összeütköztek, de minden bizonnyal a hadgyakorlatot figyelték meg. Mikor a Kurszk elsüllyedt, a Memphis és a Toledo adatokat gyűjtött a robbanásról. A baleset után a gyakorlatot lefújták, és a két amerikai tengeralattjárót kikötőbe rendelték, hogy további elemzés céljára átadják a gyűjtött adatokat az Amerikai Haditengerészeti Parancsnokságnak.

[szerkesztés] Tartalék akkumulátorok

Az első robbanással kapcsolatban az az elgondolás is szárnyra kapott, hogy az egyik tartalék akkumulátor robbant föl. Abban az időben nem volt szokatlan, hogy az akkumulátorok a szivárgás következtében felrobbantak. Az akkumulátorok tartalék energiaforrásként szolgálnak, ha a reaktorok nem működnek. Hasonlóan a személyautók akkumulátorához, működés közben töltődnek, hidrogént állítanak elő, és ha szivárognak, felrobbanhatnak. Az elméletet megdöntötte, hogy a torpedóvető csőben olyan nyomokat találtak, amelyek arra utaltak, hogy az robbant fel először.

[szerkesztés] A film: Kurszk, avagy tengeralattjáró veszélyes vizeken

Jean-Michel Carré francia filmrendező 2005. január 7-én a francia tv France 2-es csatornáján bemutatott Kurszk, avagy tengeralattjáró veszélyes vizeken (Koursk: un sous-marin en eaux troubles) című filmjében azt állítja, hogy a Kurszk a USS Toledo amerikai tengeralattjáróval történt ütközése miatt süllyedt el. Carré szerint a Kurszk egy Shkval nevű új torpedót tesztelt, amit a térségben tartózkodó két, szolgálatot teljesítő tengeralattjáró figyelt meg, a USS Toledo és a USS Memphis.

A Kurszknak a Pjotr Velikij rakétás csatacirkáló volt a kijelölt célpontja. Ennek elkerülő manővert kellett volna végrehajtania, amikor megszakadt a tengeralattjáróval a kapcsolat. Állítólag,a Kurszk roncsmentése során a csatahajó olyan zöld-fehér vészjelzőbójákat talált, amit csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Norvégia haditengerészete használ.

A történet szerint a Kurszk és a USS Toledo összeütközött és az utóbbi megsérült (videofelvétel mutatja be a Kurszk oldalában vájt mély barázdákat). Elkerülendő, hogy a Kurszk torpedót lőjön ki a USS Toledora (amire a torpedóvető cső nyitásának hangjából következtettek), a USS Memphis egy Mark 48-as torpedót lőtt ki az orosz tengeralattjáróra. A történet szerint az amerikai torpedó a Kurszk egy régi típusú torpedóját találta volna el, ami csak később robbant fel. Amikor ez megtörtént, a robbanás óriási kárt tett a Kurszkban. Carré – aki nem jártas a tengeralattjárókban, amerikai vagy orosz haditengerészeti műveletekben – azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékosan titkolta el az igazságot arról, hogy valójában mi is történt, és szándékosan hagyta a legénységet odaveszni, hogy elkerülje az amerikai kormánnyal a feszültséget (lásd a Libération francia újság cikkét: [2]). A New York Times később felfedte, hogy a USS Memphis ténylegesen a Kurszk torpedótesztjét figyelte meg. A zöld-fehér automatikusan működő vészjelzőbójákat, amit a Pyotr Velikiy csatahajó talált, csak az amerikai, az egyesült királysági és a norvég haditengerészet használ (az orosz vörös-fehér bójákat alkalmaz).

Egy másik esemény, amivel alá akarták támasztani a történet igazságtartalmát, hogy a USS Toledo menedékként kötött ki a Håkonsvern Tengerészeti Állomáson Bergenben, Norvégiában. Itt, amint az szokás, csak amerikaiak vizsgálhatták meg a hajót. (A USS Toledo és USS Memphis bergeni tartózkodásával kapcsolatban lásd a From a Russian magazine report (Egy orosz magazin riportjából) című részt a következő forrásban: [3]) Ezt a változatot erősíti az is, hogy az USA elengedte Oroszország egy komoly pénzügyi tartozását és további kölcsönre adott lehetőséget. Továbbá, habár a hajó testét végül egy holland cég kiemelte, a sérült orr-részt levágták, és a tengerfenéken hagyták. A nyilvánvaló titoktartás ellenére egy, a kiemelt tengeralattjáróról készült videofelvétel mutatja be azt a homorú sérülést, ami a becsapódásnak köszönhető. (Lásd a képeket: [4] és [5]) Az áldokumentum állítása szerint ez az amerikai gyártmányú MK-48-as torpedó tipikus jele. Mára a Kurszk roncsát beolvasztották és megsemmisítették.

Néhány jól informált nyugati tengeralattjáró-szakértő rámutat arra, hogy számos probléma merül fel az ütközés teóriájával kapcsolatban:

  1. Az orosz Oscar-osztályú tengeralattjáróknak alámerült állapotban a vízkiszorítása (fizikai tömege) kétszer annyi, mint Los Angeles-osztályú társainak. Így alapvető fizikai okokból kifolyólag nem valószínű, hogy a Kurszk ennyivel sokkal nagyobb sérülést szenvedett volna egy ilyen ütközés során.
  2. A békeidőre vonatkozó amerikai harcérintkezés szabályai semmi esetre sem engedték volna meg az amerikai tengeralattjárónak, hogy tüzet nyisson a Kurszkra anélkül, hogy az torpedót lőtt volna ki rá. Erre vonatkozólag semmilyen hiteles forrású vita nem hangzott el.
  3. Ha az állítólagos ütközés tényleg bekövetkezett volna, az amerikai tengeralattjáró közelsége megakadályozta volna a másik amerikai tengeralattjárót, hogy torpedót lőjön ki a Kurszkra. Mivel az MK-48-as torpedó csak hangalapú lokációt használ, ez ugyanúgy veszélyeztette volna a tüzelést végrehajtó tengeralattjárót is.
  4. Az az ötlet, hogy egy amerikai torpedó eltalálhat egy még ki nem lőtt orosz torpedót – ami csak később robbant föl – elég valószínűtlen. Természetüket tekintve a torpedók úgy működnek, hogy a célpont közelébe kerülve felrobbantják masszív robbanófejüket, és így pusztítják el a közeli ellenséget. Egyik ország sem alkalmaz olyan tengeralattjáró torpedókat, amelyek kis lyukat képesek ütni, mint azt a történet állítja.

További részletekért lásd a Sundance Channelt: [6]

[szerkesztés] Lásd még

  • A Kurszk (legénységi névsor)
  • Igor Szpasszkij – az Antyej-osztályú tengeralattjárók fÅ‘konstruktÅ‘re
  • Antyej-osztály

[szerkesztés] Irodalom

Peter Truscott: Kurszk Oroszország elveszett büszkesége, Szukits Könyvkiadó, 2003, ISBN 963 9441 39 2

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu