Lebész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lebész, félgömb alakú, alul gömbölyű, széles szájú, fületlen edény, amelyet az ókori görögök agyagból vagy bronzból készítettek, és állványra helyezve főzéshez vagy borkeveréshez (lásd: kratér) használtak. Az agyag példányokat olykor kiváló vázafestők képei díszítették.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)