Leni Riefenstahl
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Leni Riefenstahl (teljes nevén: Helene Bertha Amalie Riefenstahl (Berlin,1902. augusztus 22. – Pöcking, 2003. szeptember 8.), német filmrendező.
Kép: Leni Riefenstahl forgatás közben
[szerkesztés] Értékelése
- „A szépség szörnyetege” – Susan Sontag
- „Leni Riefensahl művészetét beszennyezi szoros kapcsolata a nemzetiszocializmussal, amit súlyosbít, hogy a háború után sem volt hajlandó szembenézni azzal, hogy munkásságával mennyire kiszolgálta az embertelen náci propagandát, és hogy mennyire közel volt Hitler rezsimjéhez” – Christina Weiss, német kulturális miniszter.
[szerkesztés] Munkássága
Balettot tanult, majd az 1920-as évek közepétől a színésznő lett. Első filmszerepe a Korda Sándor rendezte Tragédia a Habsburg-házban c. filmben volt. Filmrendezőként a Balázs Bélával – akihez szerelmi kapcsolat fűzte – közösen írt és rendezett Kék fény c. filmmel debütált.
Hitlert Riefenstahl külseje és tehetsége egyaránt lenyűgözte. A rendezőnő szintén el volt ragadtatva Hitlertől. 1932-ben levelet írt neki, ezt követően találkoztak. Ennek következtében a rendezőnő Hitler propagandafilmesévé vált. Az első ilyen film A hit győzelme volt (1933), amelyet az 1934-es nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő Az akarat diadala követett.
A filmtörténet ezt a filmet is, az 1936-os berlini olimpiát bemutató kétrészes Olimpiát is remekműnek tartja. „Tömény vizuálerotika” – írta róla Schubert Gusztáv. Az Olimpia-filmben jelenik meg először a futók mellett száguldó kamera, a légi felvétel, a teleobjektív..., egy halom – a filmezésben ma már rutinnak számító – kamerakezelési mód.
Riefenstahl haláláig tagadta politikai kapcsolatát a náci párttal. A 2. világháborút követően sikerült tisztázni magát, de nem filmezhetett. A fényképezéshez fordult.
Évtizedekkel későbbi, öregkori filmje, a Víz alatti impressziók anyaga 1974 és 2000 között készült az Indiai-óceán mélyén.
101 éves korában halt meg.