Lipik
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lipik város a mai Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Pakráctól 4 km-re délnyugatra, a Psunj-hegység nyugati lábánál a Pakra völgyében fekszik. Közigazgatásilag 25 település tartozik hozzá.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv lipik (= hársfaerdő) főnévből származik.
[szerkesztés] Története
A település már a római korban fürdőváros volt. 64 fokos jódos gyógyvize 2000 m mélyről tör fel. Gyógyfürdőjét 1777-ben említik először, amikor birtokosai a Jankovics grófok voltak. 1782-ben már álltak a fürdő épületei is. 1861-ben a fürdő tulajdonát egy francia társaság szerezte meg, mely megkezdte a vasútvonal kiépítését. A könnyebb megközelíthetőség a fürdő forgalmát oly mértékben növelte, hogy a 18 századi fürdőt 1893-ban bővíteni kellett. Ekkor a település Európa egyik legkedveltebb gyógyüdülő központja volt. 1910-ben 1188, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Pakráci járásához tartozott. A fejlődés menetét az I. világháború szakította meg, de továbbra is a gyógykezelés egyik központja maradt. 1991-ben és 1992-ben súlyos károkat szenvedett a háborús cselekmények következtében. A fürdő helyreállítási és korszerűsítési munkálatai ma is folynak. A település lipicai méneséről és üvegiparáról is nevezetes. Ma 3725 lakosa van.
Based on work by