Logisztika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A katonaságnál és az üzleti életben a logisztikai szakemberek feladata megszervezni azt, hogy hogyan és mikor kell az erőforrásokat eljuttatni oda, ahol szükség van rájuk.

A logisztika a görög logos szóból származik, jelentése értelem, számítás, ok.

Más nézetek szerint a logisztika nem csak az anyagáramlások optimalizálása, illetve az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, koordinálása, hanem tudomány is. Eszerint a nézet szerint a logisztika olyan interdiszciplináris tudomány, amely a logisztika területét érintő valamennyi társtudomány, szakma eddigi és legaktuálisabb ismereteit szintetizálja, azokat saját céljai érdekében egy sajátságos rendszerbe rendezi és ezen tudományok és szakmák már meglévő eljárásait, módszereit alkalmazza folyamatai optimalizálására.

[szerkesztés] Fő formái

A logisztikának két fő formája van: az egyik az anyagok optimális és stabil áramlását biztosítja fuvarozási útvonalak és raktározási pontok hálózatának segítségével; a másik koordinálja az erőforrások sorrendjét egy projekt végrehajtásának érdekében.

A folyamtos áramlást biztosító rendszerek általában számos szempontból optimalizáltak: igyekeznek elkerülni az objektumok hiányát (katonai rendszerek esetében különösen ilyen az üzemanyag és a muníció), minimálisan tartják a fuvarozási költséget, alacsonyan tartják az időt, ami egy objektum megszerzéséhez szükséges vagy alacsonyan szinten tartják a tárhelyek foglaltságát (idő és hely szempontjából, hogy csökkentsék a nagy tárolt mennyiségekből eredő veszteségeket).

Nagy elosztási láncokban napjainkban a trend az, hogy ezen célokat egyes termékekre alkalmazzák ahelyett, hogy az egész rendszert egy cél alapján próbálnák hatékonyabbá tenni. Ezt legtöbbször az teszi lehetővé, hogy az egyes termékeket leíró tervek legtöbbször adott raktárakra vonatkoznak, és ezek helyét illetve használatát dönti el az alkalmazott stratégia.

A folyamatos áramlású elosztási rendszerek alapvető optimalizálási módszere a minimális feszítőfa algoritmusok használata arra, hogy leírjuk a fuvarozási hálózatot, és abban raktár-pontokat helyezzünk el, melyek a minimális, átlagos vagy maximális igények kiszolgálására vannak méretezve.

Gyakran az igényeket az adott raktár fuvarozási kapacitása korlátozza. Ha egy raktár forgalma meghaladja a tárolási vagy bejövő kapacitását akkor a raktár csak arra használható, hogy a fuvarozási rendszer csúcsterheléses időszakaiban kiegyenlítse az adott idő alatt végzett szállítások számát, ezzel csökkentve a fuvarozási rendszer csúcsidőszaki terhelését.

A project logisztika szakértői elemzik a sorrendet melyben egy adott projekt bizonyos erőforrásokat használni fog. Ezen alapulva megszervezik az erőforrások szállítását úgy, hogy azok akkor érkezzenek meg, amikor rájuk szükség van. Általában ezek a tervezések kritikus út analízissel dolgoznak.

A másik nézet szerinti interdiszciplinaritást több társtudomány és szakma kapcsolódása biztosítja. Ilyen társtudományok és szakmák: a marketing, a közlekedéstudományok, a minőségbiztosítás, az egyéb innovatív műszaki tudományok, a kontrolling, a matematika, a rendszertechnika és informatika, a gazdaságtan, a vezetéselmélet, az automatizálás, a HR, és a pszichológia. (Bár a felsorolás a teljesség igényére törekedve készült, az interdiszciplinaritásból adódóan nem lehet teljes.)

[szerkesztés] A logisztika céljai

A logisztika céljai között tartják számon a termelés, és az értékesítés támogatását, az értéknövelt szolgáltatások biztosítását, ill. a vevőkiszolgálás színvonalának folyamatos javítását. Ezek együttese adja a logisztikai teljesítményt, amely a logisztikai célfüggvény alapján számszerűsíthető.

[szerkesztés] A logisztika feladatai

A logisztika legfőbb feladatát általában a 7M- vagy a 9M-elv (vagy 9M-funkció) mentén szokás meghatározni. Ezek alapján nem csak a költség-, mennyiség-, és időtényezők kerülnek súlypontba.

[szerkesztés] A 9M-elv

Ez az elv a logisztika feladatát, küldetését határozza meg.

A felsorolt tényezők egyforma súllyal esnek latba, amikor a 9M-elv a logisztika feladataként azt határozza meg, hogy:

a megfelelő információ
a megfelelő anyag
a megfelelő energia
a megfelelő személyek jussanak el
a megfelelő mennyiségben
a megfelelő minőségben
a megfelelő időpontban
a megfelelő helyre
a megfelelő költséggel.

[szerkesztés] Legfőbb területei

A logisztika legfőbb területei:

beszerzés, alapanyagellátás
csomagolás
elosztási-, áruterítési kommunikáció
készletgazdálkodás is irányítás
raktározás
szállítás és forgalom előrejelzés
anyagmozgatás
rendelésfeldolgozás és kommunikáció
informatikai háttér
üzem és raktárelhelyezés
visszárukezelés
vevőszolgálati szintek
selejtezés

Mint a fentiekből is kitűnik, a mai modern logisztikában bár alapvető jelentőségű a raktár- és készletgazdálkodás, ill. a kapacitásához igazított szállítás, de nem egyedüli meghatározó tényező.

A modern logisztika azonban már nem korlátozódik csak a vállalaton belüli folyamatok megszervezésére és működtetésére. A logisztika alapjain fejlődött ki az ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management – SCM) – erről bővebben abban a szócikkben.

[szerkesztés] Források

Sebestyén László: Kiemelt szerep (Supply Chain Monitor 2005. május)
Gyenge Balázs (szerk.): Logisztikai alapismeretek, Egyetemi jegyzet, SZIE GTK, Gödöllő 2002
Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó 2003