Müstairi Szent János-kolostor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Müstairi Szent János-kolostor |
||||
 A Müstairi Szent János-kolostor |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Svájc | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Felvétel éve: | 1983 | |||
A müstairi Szent János benedekrendi kolostor a karoling korszak jó állapotban megmaradt kolostoregyüttese Svájcban, Graubünden kantonban.
A kolostort 800 körül Nagy Károly alapította, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a churi püspök járt el. A kolostor védőszentje Keresztelő Szent János lett. A kolostor latin nevéből (monasterium) alakult ki a település mai Müstair neve. A 12. századtól a kolostor benedekrendivé vált.
A falakon és a templomhajó boltíves teteje alatt található karoling freskókat a 15. század végén eltakartás és csak a 20. század elején fedezték fel őket ismét. 1908-1909-ben a Dávid életét ábrázoló freskókat, amelyek körbevették az egész templomot, átszállították a zürichi Országos Múzeumba. A többi freskót 1947 és 1952 között ismét láthatóvá tették.
A belső tér északi és déli falán öt vízszintes csíkon kerszetül 82 többé-kevésbé jó állapotban fennmaradt karoling motívum húzódik keresztül. A három apszison a karoling festményeket részben románkori motíumokkal festették át. A legismertebb román kép a főapszison található a táncoló Salomét ábrázolja Heródes vacsoráján, ahogy eléri Keresztelő János lefejezését. A főapszis jobb végénél található Nagy Károly életnagyságú szobra.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 |
természeti: | Monte San Giorgio | Jungfrau – Aletsch – Bietschhorn |
 |
|||
| kulturális: | A Sankt Gallen-i kolostor| A müstairi Szent János benedekrendi kolostor | Bern óvárosa| Bellinzona | |||||
Based on work by