Svájc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Svájci Államszövetség (nem hivatalos fordításban néha Svájci Konföderáció) egy ország Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.3.1 Külkereskedelem 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.3.1 Építészet 6.3.2 Képzőművészetek 6.3.3 Irodalom 6.4 Hagyományok 7 Sport 8 Ünnepek 9 Kapcsolódó cikkek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Szócikk: Svájc földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:

• Tájképét az ország délkeleti részén emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4 634 m-es Monte Rosa-hegyi Dufour-csúcs. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch, mely eléri a 24 km-t.
• Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
• Svájci-medence: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hoszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

lásd még: Svájc hágóinak listája

[szerkesztés] Vízrajz

Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják. lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája

[szerkesztés] Éghajlat

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

A mai svájci emberek nagyon vigyáznak környezetük tisztaságára. Mindenhol szemeteskukát és tiszta udvart találunk, amerre csak járunk... AZ orszag teruletenek kozel egyharmaat erdosegek,foleg fenyofelek boritjak.az erdohatar felett a gazdaghavasi retekes legelokvilagatalalhato.3000m felett a novenyzet igen gyer , az orok ho birodalma.

[szerkesztés] Történelem

A mai Svájc területét a legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak: a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.

A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett: a 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók – a ratoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek – eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.

Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a frank birodalomhoz tartozott (6–9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.

A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek is birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.

A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen” szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a Habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek mint Svájci Konföderáció.

Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a római birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.

Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.

Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Svájc szövetségi köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az 1999. évi alkotmány szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci parlament – a Szövetségi Gyűlés – a legfőbb államhatalmi szerv. A Parlament mindkét házának, a Svájci Államtanácsnak és a Svájci Nemzeti Tanácsnak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.

Az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető.

A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.

A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szócikk: Svájc kantonjai

A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van:

Aargau (Argovie/Argovia) Appenzell Innerrhoden (Appenzell Rhodes-Intérieures/Appenzello Esterno/Appenzell dador) * Appenzell Ausserrhoden (Appenzell Rhodes-Extérieures/Appenzello Interno/Appenzell dadens) * Basel-Stadt (Bâle-Ville/Basilea-Città/Basilea-Citad) ** Basel-Landschaft (Bâle-Campagne/Basilea-Campagna/Basilea-Champagna) ** Bern (Berne/Berna) Fribourg (Freiburg/Friburgo/Friburg) Genf (Genève/Ginevra/Genevra) Glarus (Glaris/Glarona/Glaruna) Graubünden (Grisons/Grigioni/Grischun) Jura (Giura) Luzern (Lucerne/Lucerna) Neuchatel (kanton) (Neuenburg)

Nidwalden (Nidwald/Nidwaldo/Sutsilvania) *** Obwalden (Obwald/Obwaldo/Sursilvania) *** Sankt Gallen (Saint-Gall/San Gallo/Son Gagl) Schaffhausen (Schaffhouse/Sciaffusa/Schaffusa) Schwyz (Svitto/Sviz) Solothurn (Soleure/Soletta/Soloturn) Thurgau (Thurgovie/Turgovia) Ticino (Tessin) Uri kanton Valais (Wallis/Vallese/Vallais) Vaud (Waadt/Vad) Zug (Zoug/Zugo) Zürich (Zurich/Zurigo/Zuritg)

A párban csillag(ok)kal jelölt kantonokat Svájci Államtanácsban csak egy képviselő képviseli.

A kantonok összesen 2 889 helyhatósági területre vannak osztva.

[szerkesztés] Politikai pártok

1959 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei), 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS, Sozialdemokratische Partei der Schweiz), 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei), egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei). Ezt a hagyományos elosztást azonban semmilyen törvény nem írja elő, és a 2003-as svájci választásokon a CVP/PDC egyik tanácsbeli helyét át kellett adja az SVP/UDC-nek.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

Szócikk: Svájc demográfiája

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Legnépesebb városainak sorrendje (2005. december 31.):

• Zürich (366 809 lakos)
• Genf (185 028 lakos)
• Bázel (166 095 lakos)
• Bern (127 421 lakos)
• Lausanne (117 152 lakos)

Legnépesebb agglomerációk (2006. január 1.):

• Zürich (1 101 710 lakos)
• Genf (493 445 lakos)
• Basel (486 146 lakos)
• Bern (339 859 lakos)
• Lausanne (310 028 lakos)
• Luzern (199 202 lakos)
• Sankt Gallen (145 270 lakos)
• Winterthur (128 654 lakos)
• Lugano (121 877 lakos)
• Baden (108 977 lakos)
• Olten (104 644 lakos)
• Zug (102 156 lakos)

[1]

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a német (64%; sárga) északon és az ország közepén, a francia (19%; lila) nyugaton, az olasz(8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó romans, amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti Graubünden kantonban. Az országban beszélt német nyelv a Schwitzerdütsch. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci Hochdeutschot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban úgy a dialektusok mint a Hochdeutsch svajci változata, ritkán a németországi Hochdeutsch is előfordul. A svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja (Haute-Savoie) kerület egyes részein beszélttel. Számos svájci beszél több mint egy nyelvet.

A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, melynek híveihez a lakosság mintegy 43%-a tartozik. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 35%-a (lásd még: Református egyházak, Kálvin, kálvinizmus, Ulrich Zwingli). A bevándorlók meghonosították az iszlám (4%) és az ortodox felekezeteket mint számottevő kisebbségi vallásokat. A lakosság fennmaradó része igen kicsiny kisebbségekhez tartozik vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Svájc virágzó és stabil modern piacgazdaság, melyben az egy főre eső GDP meghaladja a nagy nyugat-európai gazdaságokét. A svájci gazdaság egyike Európa legfejlettebb és legstabilabb gazdaságainak. Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (vásárlóerő-paritáson számolva) 2005-ben 32 300 dollár volt. A GDP növekedési üteme 2001-ben 1,6%-ra esett vissza, és a kormányzati előrejelzések szerint 2002-ben tovább lassult 1,3%-ra.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés miatt a szarvasmarha-tenyésztés van túlsúlyban. A szarvasmarha-tenyésztés a havasi(hegyi)réteken és legelőkön terjedt el. A növénytermesztés számára alkalmas legtermékenyebb talajok a Svájci-fennsíkon vannak. Főleg gabonaféléket(buzát,árpát),burgonyát és cukorrépát termesztenek. Az európai államok között Svájc a gyumölcstermesztésben tűnik ki.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Svájcban fontos bevételi forrást jelent a turizmus, a legkiemelkedőbb és leglátogatottabb vidékei a Genfi-tó környéke illetve az Alpok, települései Interlaken, Locarno, Lugano, Basel, Zürich, Genf, Lausanne, Luzern. A bevétel főleg a téli időszakban növekszik.

Svájc a befektetők számára továbbra is „menedékhely” a befektetők számára, a banktitok szigorú védelme , és a svájci frank hosszútávú értékállósága miatt.

Az utóbbi években Svájc piaci gyakorlatát az Európai Unióban elfogadott normákhoz igazította, hogy növelje nemzetközi versenyképességét. Bár Svájc a közeljövőben nem tervezi a teljes jogú EU-tagságot, 1999-ben Bern és Brüsszel a kereskedelem további liberalizálásáról szóló egyezményt írt alá. Tárgyalások folynak a további együttműködés lehetőségeiről. Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja.

[szerkesztés] Külkereskedelem

Svájc sikeres kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik a világ számos országával. Az ország GDP-jének több mint fele a külkereskedelemből származik.

• Legfontosabb exportcikkek: Gépek, gyógyszerészeti termékek, órák, ékszerek, meződazdasági termékek
• Legjelentősebb importőr partnerei (2004): Németország 20%, Egyesült Államok 9,1%, Franciaország 9,1%, Olaszország 8,8%, Egyesült Királyság 4,9%
• Legfontosabb importtermékek: Gépek, vegyipari termékek, járművek, mezőgazdasági termékek, textília
• Legjelentősebb exportőr partnerei (2004): Németország 29%, Olaszország 11,8%, Franciaország 11,1%, Egyesült Államok 7,6%, Ausztria 4,5%, Egyesült Királyság 4,5%, Hollandia 4,3%

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Építészet

[szerkesztés] Képzőművészetek

[szerkesztés] Irodalom

Lásd még: Svájci költők, írók listája

• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

Lásd még: Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál, Bázeli farsang, Fasnacht

[szerkesztés] Sport

Korunk kiemelkedő és egyik legsikeresebb sportolója a világelső svájci teniszező, Roger Federer, aki 2004. február 2-a óta vezeti az ATP hivatalos világranglistáját. 25 éves korára már tízszeres Grand Slam-győztes, Wimbledonban négyszer (2003-2006), a US Openen (2004-2006) és az Ausztrál Openen (2004, 2006, 2007) háromszor nyert, míg a Roland Garroson 2006-ban döntőt játszott. Federer nemcsak sikereivel, hanem karizmatikus személyiségével is kitűnik a világ sportolói közül.

További információ: Roger Federer

[szerkesztés] Ünnepek

• Január 1. Újév napja
• Január 2. Szent Berchtold napja (elsősorban a gyerekek körében számít ünnepnek, Jura kantonban hivatalos munkaszüneti nap)
• Január 6. A Háromkirályok ünnepe – Vízkereszt (Schwyz, Ticino, Uri kantonokban és Graubünden egyes részein)
• Karnevál (Fasnacht) – általában a húshagyókeddet megelőző vagy az azt követő hétfő (elsősorban Basel városában, valamint Luzern, Glarus, Schwyz, Solothurn és Zürich kantonokban)
• Március 19. Szent József napja (Luzern, Nidwalden, Schwyz, Ticino, Uri, Valais kantonokban, valamint Graubünden és Solothurn egyes részein)
• Nagypéntek (2007-ben április 6.) – mindenütt munkaszüneti nap, kivéve Ticino és Valais kantonokat
• Húsvétvasárnap (2007-ben április 8.)
• Húsvéthétfő (2007-ben április 9.) – mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
• Sächseleuten (április 3. hétfője) - télbúcsúztató ünnep, 3 napos utcai felvonulással, vendég-kantonnal, hétfő este "das Böög" (éghető anyagból készült hóember, benne kis petárdák) felgyújtásával ér végét. Minél rövidebb idő alatt robban fel, annál hamarabb jön a nyár. Csak Zürich kantonban munkaszüneti nap.
• Május 1. A munka ünnepe – Majális (Basel-Landschaft, Basel-Stadt, Fribourg, Jura, Schaffhausen, Ticino, Thurgau, Zürich)
• Áldozócsütörtök – Jézus mennybemenetelének ünnepe (2007-ben május 17.)
• Pünkösdvasárnap (2007-ben május 27.)
• Pünkösdhétfő (2007-ben május 28.) – mindenütt, kivéve Valais kantont és Aargau egyes részeit
• Úrnapja (2007-ben június 7.) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
• Június 29. Szent Péter és Pál apostol napja (Ticino kanton, valamint Graubünden és Luzern egyes települései)
• Augusztus 1. Az Örök Szövetség (Rütlischwur) napja, a Svájci Államszövetség megalapításának ünnepe (1291), Nemzeti Ünnep
• Augusztus 15. Szűz Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony) – a katolikus többségű kantonokban (Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
• Bűnbánat és hálaadás napja (Dank-, Buß- und Bettag) (szeptember harmadik vasárnapja, az egész országban ünnep)
• "Bűnbánó hétfő" (Bettagsmontag) – általában szeptember harmadik hétfője (Neuchatel, Vaud)
• Szeptember 22. Szent Móric napja (Appenzell, Luzern és Solothurn egyes részein)
• November 1. Mindenszentek ünnepe – a katolikus többségű kantonokban (Glarus, Jura, Luzern, Nidwalden, Obwalden, Sankt Gallen, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Basel-Landschaft, Fribourg és Graubünden egyes részein
• Reformáció vasárnapja (az október 31-ét követő vasárnap, országos ünnep, főként a protestáns többségű kantonokban)
• November 11. Szent Márton napja (Jura, Luzern, Schwyz és Solothurn bizonyos részein)
• December 6. Szent Miklós ünnepe (nem hivatalos munkaszüneti nap, Biel városában a dec. 6-át követő kedden tartják)
• December 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása – a katolikus többségű kantonokban (Luzern, Nidwalden, Obwalden, Schwyz, Solothurn, Ticino, Uri, Valais, Zug), valamint Aargau, Appenzell, Fribourg és Graubünden egyes részein
• December 24. Szenteste
• December 25. Karácsony napja
• December 26. Karácsony másnapja, Szent István napja (kivéve Genf, Jura, Vaud, Valais kantonokat, valamint Aargau és Solothurn egyes részeit)

[2]

[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek

• Svájci himnusz

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Svájc hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Svájc domborzati térképe
• svajc.lap.hu Svájcról szóló honlaptár

---

ENSZ  |  EBESZ

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland