Madarasi-Hargita
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Madarasi-Hargita |
|
| Magasság | 1 801 méter |
| Hely | Hargita megye, Erdély |
| Hegység | Hargita-hegység, Kárpátok |
| Koordináták | |
| Legkönnyebb útvonal | A Madarasi-Hargita menedékháztól |
A Madarasi-Hargita (románul Harghita-Mãdãras) a Hargita-hegység és a Székelyföld legmagasabb hegye, egy egykori sztratovulkáni kráter peremének északi maradványa. A nehezen felismerhető kráterperem többi hegycsúcsa az Oltárkő (1358 m), a Rákosi-Hargita (1755 m), a Madéfalvi-Hargita (1709 m) és a Csicsói-Hargita (1756 m). Ezek alkotják a Keleti-Kárpátok egyik legnagyobb vulkáni maradványát. Az egykori kráter szélessége 5 km. A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyóvize, a Vargyas-patak. A Madarasi-Hargita régi elnevezései: Galusz-tető, Nagy-Hargita, Havas, Nagy-havas, Nagyerdő. A Madarasi-Hargitát sokszor emlegetik, mint a székelyek szent hegyét.
[szerkesztés] Turizmus
A Madarasi-Hargita a leglátogatottabb hegycsúcs a Hargitában. Az észak-nyugati oldalon, 1650 méteren található a Madarasi-Hargita menedékház, amelyet 1941-ben építettek a magyar kormány támogatásával. A csúcsról szép kilátás nyílik a környező hegységekre és medencékre.
[szerkesztés] Irodalom
- Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 2: Hargita-hegység (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998)
- Hargita megye útkönyve (Csíkszereda, 1973)
Based on work by