Kárpátok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Romániáig.
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok
7. Erdélyi-medence és Szilágyság
8. Szerb-Kárpátok
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A Kárpátok Pozsonynál (a külső vonulata Bécsnél) kezdődik, hatalmas félkörben körbeveszi a Kárpát-medencét és Erdélyt, majd délkyugat felé haladva a Dunánál ér véget Orsova (Románia) közelében. A hegység teljes hossza 1500 km, szélessége 12 és 500 km közötti, 190 ezer km2 területet foglal el. Az Alpok után ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Európában. A Kárpátok egybefüggő hegylánc, de több különálló részre osztható. Csak néhány helyen lépi túl a 2500 m-es magasságot (Magas-Tátra, Bucsecs-hegység, Fogarasi-havasok, Páring-hegység, Retyezát-hegység). Nincsenek gleccserek vagy állandóan hóval borított területek. A Kárpátokat a Duna választja el az Alpoktól és a Balkáni-hegységrendszertől. Az Alpokkal két ponton, az Ausztriai-szigethegységnél és a Lajta-hegységnél találkozik, Bécs közelében. A Kárpátok egy nagyobb összefüggő európai hegységrendszert alkot a Podóliai hátsággal, illetve a Balkán-hegységgel és a Balkáni-hegységrendszer többi tagjával (Dinári-hegység, Velebitek stb.)
[szerkesztés] a Kárpátok mint hegységrendszer
[szerkesztés] Északi-Kárpátok
Északnyugati-Kárpátok
Külső vonulat:
Délmorva-Kárpátok (csehül Jihomoravské Karpaty), Középmorva-Kárpátok (csehül Středomoravské Karpaty), Fehérkárpátok-régió (szlovákul Bělokarpatská podsústava), Beszkidek
Belső vonulat:
Tátra-Fátra-vidék (Hainburgi-hegység (Hundsheimer Berge), Kis-Kárpátok, Alacsony-Tátra, Magas-Tátra, Kis Fátra és Nagy Fátra), Selmeci-körhegység, Gömör-Szepesi-érchegység, Északi-középhegység
Északkeleti-Kárpátok
Külső vonulat:
Alacsony-Beszkidek, Erdős-Kárpátok
Belső vonulat:
Vihorlát-Gutin-hegység, Máramarosi-havasok, Máramaros
[szerkesztés] Keleti-Kárpátok
Külső vonulat:
- Bukovinai-Kárpátok (Szuhard-hegység, Obcsinák), Moldvai-Kárpátok (Esztena-hegység, Gyamaló, Ráró, Berzunc), Tarkő-hegység, Gosman-hegység, Csíki-havasok, Répát-hegység, Nemere-hegység, Moldvai Szubkárpátok
- Kárpátkanyar
Háromszéki-havasok, Bodzafordulói-hegyek, Bodzai-havasok, Szilon-havas, Csukás-hegység, Barcasági-hegyek, Baj-hegység, Kárpátkanyar-Szubkárpátok
Belső vonulat:
Radnai-havasok, Borgói-hegység, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Csalhó, Gyergyói-havasok, Hagymás-hegység, Görgényi-havasok, Hargita-hegység, Persányi-hegység, Baróti-hegység, Bodoki-hegység, Csomád-hegység, Torjai-hegység
[szerkesztés] Déli-Kárpátok
Bucsecs-hegység, Királykő, Jézer-hegység, Fogarasi-havasok, Csindrel-hegység, Páring-hegység, Retyezát-hegység, Géta Szubkárpátok
Nyugati-Kárpátok
Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-középhegység (Bihari-hegység, Zarándi-hegység, Réz-hegység), a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység). A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.
Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. (Kučaj, Homolje, Veljanica, Krš, Miroš és Deli Jovan hegységek.) A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.
Based on work by