Vita:Magyar szabadkőművesek listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
"Híres magyar szabadkőművesek listája átmozgatva Magyar szabadkőművesek listája névre (A "Híres" jelző itt teljesen felesleges, aki nem híres, nem kerül a listába)" -- Ezzel nem teljesen értek egyet, elfért volna az a híres. Elvégre nincs felsorolva az összes, csak a híresek. Azt hiszem, a Székesfehérvár cikkben volt egy ilyen, hogy a város szülöttei, én azt is átírtam híres szülötteire, mert nem volt ott mind a százhúszezer vagy hányan laknak ott... :-) Alensha * 2005. szeptember 12., 15:39 (CEST)
mennyire hiteles a lista? --Mihalyia 2006. február 3., 16:47 (CET)
Na ja, ez engem is érdekelne, hiszen ez egy "titkos társaság", nem szokták kiplakátolni a tagnévsort. Csak egyszerű pletykákból lehet sejteni, hogy ki (volt) szabadköműves (leszámítva az önbevallást)... Szóval mennyire hiteles a lista? Peppe83 2006. február 3., 17:02 (CET)
Nem szóltam, mégis kiplakátolják :)) : [1] Peppe83 2006. február 3., 17:05 (CET)
[szerkesztés] Kerényi Károly
1948 nyarán Lukács György Kerenyit szabadkomuvesnek es a fasizmus szekértolójának nevezte, így kényszerítette emigrációba. Tovabbi konkret forras Kerenyi szabdkomuvessegere? --Dr. Steller 2006. február 5., 19:53 (CET)
[szerkesztés] Alpár Ignác
- Alpár ignác kőművesként kezdte pályáját. Honnnan tudjuk, hogy szabadkőműves volt?--Linkoman 2006. február 5., 20:03 (CET)
-
- Biztos volt munkavallalasi engedelye... --Dr. Steller 2006. február 5., 20:10 (CET)
- Na igen, és persze senki nem mondta neki, hogy hiába van engedélye, nem szabad kőműves munkát végeznie :-P @tti 2006. február 9., 11:15 (CET)
- Biztos volt munkavallalasi engedelye... --Dr. Steller 2006. február 5., 20:10 (CET)
- Szoval ez a lista az APEH-tol van? --Dr. Steller 2006. február 9., 15:25 (CET)
-
A lista hasonlít ahhoz, mint amikor az eszperantisták összegyűjtik azoknak az embereknek a listáját, akik egy jó szót is szóltak az eszperantóról. narvalo
1919-ben kifosztották a budapesti nagypáholyt és komplett taglistákat nyúltak le. Egy elég hosszú lista megjelent egy A szabadkőművesség bűnei című munka függelékeként. Sajnos nem készítettem pontos jegyzeteket róla, úgyhogy már nem tudom, hogy ez a Palatinus Józsefé vagy a Barcsay Adorjáné volt, asszem az előbbi. A régebbi korokból pedig neveket idéz Abafi Lajos nagy háromkötetes Geschichte der Freimaurerei in Österreich-Ungarn című monográfiája. Persze jó volna alkalmazni rá a forráskritika követelményeit, hiszen mint fájmaurer, nem elfogulatlan.
Jaj bocs, az előbbi én voltam --Auguste 2007. január 24., 00:07 (CET)
Kibővítettem a listát. Átmásoltam egy másikat, amelyet saját használatra készítettem kb. tíz éve, csak az érdeklődés kedvéért. A fő források Abafi Lajos, az a könyv, amit fönnebb idéztem (asszem mégis a Palatinus volt), valamint két tanulmány a két vh. közti erdélyi szabadkőművességről, az egyik szerzője Benkő Samu volt, a másiké Marosi Ildikó (ha nem csalódom). Remélem, vállalható az akkori kritikai érzékem - sajnos, nem lehet kiküszöbölni a nehézséget, hogy aki ilyen neveket tud, az többnyire már maga is elfogult (hiszen belépett). Nem hiszem, hogy nehéz volna a címeket újra fölkutatni, de még1x azért nem kérném ki az OSZK-ból őket. Kölcsey nem volt rajta az én listámon, tehát kihúztam. Alpár Ignácot visszatettem - miért vettétek ki? A kőműves-poén miatt? Valaki nézzen utána, én A szabadkőművesség bűneiben keresném. A Bibóra vonatkozó infó honnan van? Érdekelne, mert nekem fontos szerző.
--Auguste 2007. január 24., 01:54 (CET)
Ja, Kerényi Károlyt 1943-ban a Horthy-rendszer küldte Svájcba, amolyan országimázsként. Lukács György 1919 előtti páholytagságáról nem tudok, de egyáltalán nem lepne meg.
--Auguste 2007. január 24., 01:58 (CET)
bocs a flúdolásér, de azt javaslom, akinek fontos ez a lista (nekem annyira nem), az hagyjon egy üzenetet a személyes lapomon, akkor írok könyvcímeket, és akkor ha fölmegy a Széchényibe, megnézi őket, aztán majd be lehet csillagozni a neveket, hogy melyik honnan van --Auguste 2007. január 24., 02:05 (CET)
megvan a forrás, mert valaki más hivatkozott rá: Palatinus József: Szabadkőművesek Magyarországon. Budapest, 1944. -- --Auguste 2007. január 31., 21:57 (CET)