Manhattan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Manhattan, New York City egyik kerülete, a sárgával jelölt rész

Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet, ami New York City öt kerülete (Borough) közül az egyik. A kerülethez magán Manhattan szigetén (amit a Hudson folyó torkolati része ölel körbe) kívül tartozik még több másik sziget és a szárazföld egy kis része is. Közigazgatásilag ez New York megye (County) is egyben. A 2000-es népszámlálás adatai szerint 1 537 195 lakosa volt, területe mindössze 85 km², messze az ország legsűrűbben lakott megyéje.

[szerkesztés] Történet

Lásd New York City-nél

[szerkesztés] Földrajz

Manhattan szigetét Nyugatról a Hudson River, északról a Harlem River, Keletről az East River, Délről az Atlanti-óceán (azon belül a Felső-New York-i öböl) fogja közre. A Harlem és az East River voltaképpen a Hudson folyó mellékága, de önálló nevet viselnek. A kerülethez tartozik a Roosevelt Island és a Belmont Island (az East River-en) és a szárazföld egy darabja, a Marble Hill is. Érdekesség, hogy a Marble Hill eredetileg Manhattan-nel alkotott egybefüggő területet, de a Harlem River jobb hajózhatósága érdekében azt kiásták, összekötve az East River-rel, míg a Marble Hill-t a szárazföldtől (Bronx-tól) addig elválasztó természetes csatornát feltöltötték.

Tulajdonképpen Manhattan-hez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz.

A Hosszú-sziget, vagyis Mannados térképe 1661-ből

Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3,7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merőleges rács-szerkezetű, követi a Hudson folyó partvonalát. A Hudson folyóval párhuzamos utcák a sugárutak (Avenue), a merőlegesek az utcák (Street), többségük csak számot visel, az Avenue-k számozása az East Rivertől felfelé emelkedik 1-től 12-ig (közöttük van néhány más sugárút is ami csak nevet, néhány más nevet és számot is visel), a házszámok délről emelkednek, a Magyarországon is elterjedt módszer szerint a jobb a páratlan, a bal a páros oldal. A sziget nagyjábóli középvonalában az 5. sugárút (Fifth Avenue) található. Az utcák számozása a déli résztől emelkedik, az utcáknak a Fifth Avenue-tól keletre illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg, pl. Keleti 42. utca és Nyugati 42. utca (East 42nd Str, West 42nd Street), a házszámozás az utcákban a Fifth Avenue-tól jobbra és balra emelkedik, általában a házak számától függetlenül sugárutanként 100-at emelkedik. Az utcák közt kb. 60 m távolság van, a sugárutak sűrűsége változó, 80 és 250 m közötti a háztömbök hossza.

Érdekesség, hogy május 28-án és július 12-én napnyugtakor pontosan az utcák hosszában süt a nap, így ez a két nap a kizárólagos esély, hogy a belső területekről az utcaszintről lehessen látni a napnyugtát.

A középső és az északi területeken a rács-szerkezetben egytlen kivétel van, a Manhattan-en végighúzódó Broadway, amely néhány enyhe ívű kanyart kivéve megközelítőleg a földrajzi Észak-Déli irányt követve "ferdén" keresztezi a sugárutakat és utcákat. Ez néhol érdekes építészeti megoldásokat szül, leghíresebb képviselőjük a háromszög alapterületű "Vasaló-ház" a Broadway és a Fifth Avenue találkozásánál.

Dél-Manhattanben a keskenyedő terület és a történelmi hagyományok miatt kicsit kuszább szerkezetűek az utcák, a "Nulladik" utcától, a Houston Street-től délre (illetve a Nyugati részen már a 14. utcától délre) neveket viselő, változó szögben haladó utcákat találunk.

[szerkesztés] Kerületei

A Madison-Avenue a 40. utcából észak felé nézve

Manhattan számos kisebb kerületre, szomszédságra oszlik. Közigazgatásilag 12 körzet van, de ezeknek csak adminisztratív jelentősége van. A három alapvető rész a Downtown (déli), a Midtown (középső) és az Uptown (északi rész), a Downtown nagyjából a Houston Street-től délre, az Uptown az 59. utcától a 110. utcáig (a Central Park déli oldalától az északi oldaláig) tart. A Houston és az 59. utca közti terület a Midtown, a 110. utcától északra található Harlem. A legészakibb utca a 219., a Fifth Avenue a 149. utcánál ér véget, ettől felfelé már csak nyugati utcaszámok vannak és itt is igaz, hogy a keskenyedő terület miatt sokhelyen felbomlik az egységes rács-szerkezet.

A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész. A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron (Vasaló) District, a már említett, itt található Vasaló-ház miatt. Még feljebb nyugaton a Hell's Kitchen, beljebb a Garment Ditrict, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre Ditrict. A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található az Ötödik sugárúton (a Central park keleti oldalán) a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található (Metroplitan, MoMa, Guggenheim, Whitney stb.)

Jelentős számú magyar bevándorló lakott egykor a Lower East Side-on (sok egyéb más bevándorló mellett) valamint az Upper East Side keleti részén, a Harmadik sugárút és az East River között, a 86. utca magasságában (Yorktown). Mára azonban ezek az egybefüggő közösségek felbomlottak, így nincs olyan tarület, amire jóindulattal rá lehetne mondani, hogy magyar negyed.