Szabadság-szobor (New York)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

 

Világörökség  m·v·sz  Szabadság-szobor New York
Szabadság-szobor
Adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve:	1984

A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szabadság-szobor, New York előtt a Liberty Island-nál található a Hudson folyó torkolatánál. A rézből készült szobrot Franciaország adta az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének százéves évfordulója alkalmával. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte.

Tartalomjegyzék 1 Leírás 2 Történet 3 A szobor és az 1956-os forradalom 4 Másolatok 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Leírás

A nőként ábrázolt Szabadság egy fáklyát tart a jobbjában és egy táblát a baljában. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI— vagyis 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása. A nőalak egyik lába láncokon áll, ez jelképezi az elnyert szabadságot. Az United States Information Agency (USIA) szerint a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi.

A teljes magasság a talajtól a fáklya tetejéig 93 méter, beleértve a talapzatot is. Maga a szobor 46 méter magas. A szobor súlya 204 tonna.

A talapzat második emeletén levő múzeum a szobor történetét mutatja be. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában levő kilátóhoz, minden harmadik fordulónál pihenővel. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de ma már csak a személyzet használhatja a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására. 2001 óta a szobor belseje nem látogatható.

[szerkesztés] Történet

Édouard René Lefèvre de Laboulaye történész és politikus több vitát kezdeményezett Franciaországban arról, hogy mi lenne a legmegfelelőbb ajándék az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata centenáriumára. Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrászt megbízták, hogy tervezzen egy szobrot 1876-os határidőre. A szobor Port Said-ban állt volna és a tervek szerint "Egyiptom fényt visz Ázsiába" lett volna a címe. Az ihletet ehhez az Abu Szimbel óriásszobrai adták. Ez a projekt folytatódott volna, ha Egyiptom akkori vezetője, Khedive Ismail, nem találta volna túl költségesnek. Ekkor született meg az évfordulós ajándék ötlete, amely akkoriban megrázta Franciaországot. A harmadik francia köztársaság sokak szemében még ideiglenesnek tűnt, akik a monarchia visszatértét vagy pedig a napóleoni alkotmányos rendszerhez hasonlót óhajtottak. A köztársasági eszme kifejezéseként ajándékot adni a tengerentúli "nővér" köztársaságnak annak idején politikai célokat szolgált.

A szobor mintája Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című képének főalakja volt. Az első kisméretű modellt 1870-ben építették. Ez jelenleg Párizsban található, a Luxembourg-kertben-ban.

Abban egyetértés mutatkozott, hogy az amerikaiak építsék a talapzatot, a franciák pedig a szobrot. Ennek ellenére a források mindkét országban elégtelenek voltak. Franciaországban különböző illetékeket vetettek ki, rendezvényeket és lottót szerveztek a 2 250 000 frank összegyűjtésére. Az Egyesült Államokban jótékonysági színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal, és ökölvívó mérkőzésekkel gyűjtötték a forrásokat.

Közben Bartholdinak mérnöki segítségre volt szüksége, hogy a hatalmas szobor strukturális problémáit megoldja. Ezzel Gustave Eiffelt, az Eiffel-torony tervezőjét bízták meg. Eiffel bevonta a részletes munkába Maurice Koechlint is.

1878. június 30-án a párizsi világkiállításon bemutatták a szobor elkészült fejét a Trocadéro palota kertjében, míg a szobor többi részét a Mars-mezőn állították ki.

1879. február 18-án Bartholdi szabadalmaztatta a tervét.

A talapzatra szánt pénz lassan gyűlt, ezért Joseph Pulitzer (a Pulitzer-díj alapítója) a The World vezércikkében támogatta a gyűjtést. Az éles hangú kampány sikeresen motiválta az amerikaiakat (és egyben 50 000 új előfizetőt szerzett a lapnak). A pénz végül is 1885. augusztusára gyűlt össze. A talapzat tervét Richard Morris Hunt készítette, az alapkő letétele augusztus 5-én történt, és a talapzatot 1886. április 22-én fejezték be.

A szobor 1884 júliusában készült el Franciaországban és 1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba az Isere fregatt fedélzetén. A szobrot 350 darabban szállították, 214 csomagban. A szobor összeállítása négy hónapig tartott. 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland leplezte le több ezer néző előtt. (A sors iróniája, hogy Cleveland volt az, aki New York állam kormányzójaként megvétózta a talapzat építésére szánt 50 000 dollár kifizetését az állam költségvetéséből.)

1916-ban a szobrot robbanás károsította, ekkor zárták el a fáklyát a látogatók elől. Ugyanabban az évben Gutzon Borglum, a Mount Rushmore szobrásza, módosította az eredeti fáklyát, levágva a lángot alkotó réz nagy részét és belső világítást helyezve el. A módosítások után a fáklya beeresztette az esőt és hólét, meggyorsítva a szobor belsejében a korróziót.

2001. szeptember 11-ig a szobor belseje is nyitva volt a látogatók előtt. A koronából, ahol egyszerre 30 ember fért el, kiváló kilátás nyílt az öbölre. A várakozási idő általában több mint 3 óra volt. A szeptember 11-i támadást követően a szigetet lezárták. A Liberty Island 2001-től újra fogadja a látogatókat, magát a szobrot 2004 augusztusában nyitották meg újra. Jelenleg a múzeum és a talapzat látogatható, a szobor belseje zárva maradt. A látogatókat a repülőtereken szokásos biztonsági vizsgálatnak vetik alá.

2006 júliusában beterjesztettek a kongresszusnak egy törvénymódosítást, amely szerint ismét lehetővé tennék a szobor belsejének és a koronának a megtekintését. A szavazás ebben a kérdésben 2007 elején vagy közepén várható.

[szerkesztés] A szobor és az 1956-os forradalom

Fő szócikk:Magyar zászló a New York-i Szabadság-szobron 1956-ban

1956. november 18-án emigráns magyarok egy csoportja hét méter hosszú magyar zászlót tűzött ki a Szabadság-szobor tetején, a szobor talapzatán pedig egy még nagyobb feliratot helyezett el a következő szöveggel: "STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY" ("Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot"). A magyar és egy kisebb amerikai zászló mintegy fél órán át lobogott a szobor tetején, mielőtt az őrök feljuthattak. Az eseményt hírét még aznap világgá röpítették a nagy hírügynökségek, vezető helyen jelentették az amerikai rádiók és a televízió és címoldalon hozták a másnap megjelenő amerikai lapok.

[szerkesztés] Másolatok

Világszerte több száz másolat készült a Szabadság-szoborról. Van egy nővére Párizsban, és még néhány Franciaországban; létezik másolat Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Japánban és Vietnamban. Másolatok készültek tematikus parkok számára és reklám céljából, másolatok készültek hazafias felbuzdulásból (a cserkészek legalább kétszázat adományoztak). 1989-ben a Tienanmen-téri tüntetésekre a kínai diákok egy tízméteres képet készítettek, amelyet a Szabadság Istennőjének neveztek el. Ez akarattal nem hasonlított a Szabadság-szoborra, hogy ne lehessen Amerika-barátsággal vádolni a résztvevőket.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Képek
• Adatok a szoborról
• Élő webkamera
• Részletes történet
• Légi felvételek

Koordináták: é. sz. 40.6893° ny. h. 74.0446°