New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Microsoft Internet Explorer - Wikipédia

Microsoft Internet Explorer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Microsoft Internet Explorer

Az Explorer működés közben
Fejlesztő: Microsoft Corporation / Spyglass
Legfrissebb stabil kiadás 7.0.6000.16386 / 2006. november 8.
Operációs rendszer: Windows, Mac
Kategória webböngésző
Licenc: zárt
Weboldal www.microsoft.com/windows/ie

A Microsoft Internet Explorer, rövidítve IE vagy MSIE[1], egy grafikus webböngésző, amely jelenleg a Microsoft Windows operációs rendszerek részét képezi. Az Internet Explorer a legelterjedtebb böngészőprogram, részesedése a piacon (2006. december) 79,64% (Firefox 14,00%, Safari 4,24%, Opera 0,87%).[2]

Bár a program a különböző Windows verziókon kívül más platformokon is megjelent (Mac, Solaris, HP-UX), ezen változatok fejlesztése félbemaradt. Ennek ellenére a Mac változat mindmáig letölthető.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

[szerkesztés] Kezdetek

A grafikus böngészők történelme a Marc Andreessen (NCSA) által fejlesztett, 1993 szeptemberében megjelent Mosaickal indult. Később a Spyglass nevű cég megvásárolta a program licencét, hogy elkészítse saját webböngészőjét. A szoftver elkészült, igaz, az eredeti kódból semmit se használtak fel. A Spyglass Mozaic nem volt népszerű, de 1995-ben a Microsoft megvásárolta a licencét. A megállapodás alapján a cég negyedéves díjat és a programból származó bevétel egy részét fizette a fejlesztőknek. A böngészőt továbbfejlesztették, és átnevezték Internet Explorerre.

Első kiadása az 1995 augusztusában megjelent Microsoft Plus! for Windows 95 csomagban látott napvilágot. 1.5-ös változata a Windows NT számára készült és támogatta az egyszerű táblázatokat. Az 1995 novemberében kiadott 2.0-ás verzió Windows 95 és NT platformra jelent meg, majd 1996 áprilisában Windows 3.11-re és Macintoshra is portolták. Főbb újdonságai az SSL, cookie, VRML, továbbá a hírcsoportok támogatása volt.

Az 1996 augusztusában megjelent 3.0-ás változat már a Windows 95 OSR2 mellé csomagolva érkezett, de ekkor még nem volt integrálva az operációs rendszerbe. Mivel közvetlen bevételt nem hozott, a Microsoftnak csak a negyedéves díjakat kellett kifizetnie a fejlesztőcégnek. A Spyglass ekkor ajánlatot tett a Microsoftnak a felvásárlásra. Az üzlet létrejött, a böngésző 8 millió dollárért [1] a Microsoft birodalom egyik építőköve lett. A 3-as verzió magába foglalta az Internet Mail levelező, a News 1.0 hírolvasó és a Windows Address Book címjegyzék alkalmazásokat is. Fejlettsége megközelítette a Netscape-ét: támogatta a Netscape bővítményeit (NPAPI), az ActiveX-et, a stíluslapokat (CSS), és a JavaScript visszafejtett változatát a JScriptet.

[szerkesztés] Böngészőháborúk korszaka

Következő, 4-es változata a Windows 98-ban jelent meg, 1997 októberében. Ez volt az első olyan változat, melyet valamilyen szinten integráltak az operációs rendszerbe. Érdekes újítása volt az Active Desktop, melynek segítségével webes tartalmat lehet beállítani a munkafelület hátterének. Az Active Channel technológia segítségével ennek tartalma automatikusan frissült a beállított webhelyről. A technológia egy XML szabványra, a CDF-re (Channel Definition Format) épült, ami tulajdonképpen a ma széles körben használt tartalomkövetők (mint például az RSS) előszelének tekinthető. Ez a böngészőváltozat még ingyenes szoftverként, külön is letölthető volt Windows 95, Windows 98, és Windows NT rendszerekre. Támogatta a dinamikus (DHTML) weblapokat. Az elavult Microsoft Internet Mail levelező és News hírolvasó programokat a böngészőbe integrált Outlook Express 4.0-ra cserélte.

1998 szeptemberében érkezett a folytatás, megjelent az Internet Explorer 5. Főbb újdonságai voltak a kétirányú szöveg, a közvetlen XML / XSL támogatás, és a továbbfejlesztett CSS Level 1 és 2 támogatás. Az 5-ös változat három kiadást élt meg: egy fejlesztői előzetest 1998 júniusában (5.0B1), egy nyilvános bétát 1998 novemberében (5.0B2) és a végleges kiadást 1999 márciusában (5.0). A szeptemberi megjelenés csak a Windows 98-ban volt elérhető. Ez volt az utolsó olyan változat, ami megjelent Windows 3.1x és Windows NT 3.x rendszerekre is. Egy sok biztonsági foltot, és hibajavítást tartalmazó változat, az Internet Explorer 5.5 2000 júliusában, a Windows Millennium Edition (röviden: Windows ME) operációs rendszerben jelent meg.

A 6-os Explorer a Windows XP-ben debütált 2001. október 25-én. Jobbára a felhasználói adatok védelmét, és a biztonságot növelték a fejlesztők. Ebben a változatban jelentek meg a W3C által fejlesztett P3P technológia támogatását célzó eszközök.

Mivel a böngésző mára a Windows operációs rendszerek szerves részét képezi, teljes eltávolítása gyakorlatilag nem lehetséges. Ez a tény nagy port kavart a piacon, és mindmáig tröszt ellenes perek százai kötődnek az alkalmazáshoz. A konkurencia monopóliummal való visszaélésnek véli az előre telepített szoftvert, a Microsoft szerint azonban a böngésző nélküli operációs rendszer félkarú óriás és a felhasználók érdekében integrálták a rendszert.

Nem az integráció volt az egyetlen probléma. A böngészőháború egyik fontos pere az Egyesült Államokban kezdődött. Visszaélést fedeztek fel a Microsoft OEM parnereivel kötött szerződéseiben, amely arra kötelezte őket, hogy a Microsoft Windows mellé telepítsék az Internet Explorer böngészőt, ugyanakkor megtiltotta, hogy az alapértelmezésben az Asztalon található Internet Explorer ikont más böngésző parancsikonjára cseréljék.

2000. április 3-án Jackson bíró feltárta bizonyítékait, miszerint a Microsoft kenőpénzt fizetett bizonyos cégeknek az Explorer terjesztéséért cserébe, hogy teljesen kiszorítsa ellenfelét a különböző értékesítési csatornákból. [2] Jackson a helyzet megoldása érdekében javaslatot tett a cég kettébontására, erre azonban nem került sor, hónapokkal később a Microsoft egyezségre jutott a bírósággal. Az amerikai államok többsége elfogadta a megállapodást.

Egyes régiókban (így például az Európai Unióban is) külön böngésző nélküli Windows változat kiadására kényszerítette a bíróság a Microsoftot. Ennek azonban csekély hatása van a piacra, a böngésző nélküli Windows rendszerből gyakorlatilag elhanyagolható mennyiség fogy.

A Microsoft apróbb trükköket is bevetett a népszerűség érdekében, például a saját webszerkesztő alkalmazásával készült lapok helytelenül jelentek meg a versenytárs böngészőkben. Egy alkalommal olyan kódot építettek a Microsoft honlapjának forrásába, ami lehetetlenné tette az Opera böngészővel való megtekintést. A cég honlapjának szolgáltatásai, mint például a Windows Update, a mai napig se működnek más böngészőprogrammal.

[szerkesztés] Végleges integráció

2003. május 7-én egy online beszélgetés alkalmával Brian Countryman, az Internet Explorer programmenedzsere elmondta, hogy felhagynak a böngésző operációs rendszeren kívüli disztribúciójával, azaz valószínűleg a 6-os az utolsó olyan változat, amelyet külön le lehet tölteni. Az Explorer fejlesztése a jövőben az operációs rendszerrel együtt történik, frissítései az operációs rendszer frissítéseként jelennek majd meg. Ezzel megszűnik az a probléma, hogy valaki egy új rendszeren elavult verziót futtasson, ugyanakkor arra sem lesz mód, hogy egy új Explorer változatot egy régebbi operációs rendszerre telepítsenek. Ilyen esetben az Internet Explorer frissítése csak az operációs rendszer frissítésével lesz megoldható.

[szerkesztés] Aktualitások és a jövő

A 2005. február 15-én megrendezett RSA Conference 2005 rendezvényen Bill Gates bejelentette a böngésző új változatát, és várható megjelenését 2005 nyarára tette. Ennek kissé ellentmond, hogy a Windows Internet Explorer 7 csak az új operációs rendszerrel, a Windows Vistával együtt érkezett. Csak a Windows XP SP2, vagy ennél újabb rendszereken fog futni. (Windows XP Professional x64 Edition és Windows Server 2003 SP1)

2005. júlus 27-én az MSDN előfizetők számára elérhetővé vált a Windows Vista és a böngésző béta1-es változata. Az új változat egyik fő célja a felhasználók védelme a rosszindulatú programokkal szemben. Az IEBlog egyik bejegyzése [3] szerint végre támogatni fogja a PNG alpha channel-t, és megold néhány CSS formázási hibát. Egy másik bejegyzés [4] szerint támogatja a böngészőlapok használatát is, amit a modernebb webböngészőkben már megszokhattak a felhasználók.

2006. október 18-án megjelent a 7-es Internet Explorer a Windows XP SP2 és Windows 2003 operációs rendszerekhez, egyelőre angol nyelven. A magyar verzió 2007. január 17-én vagy 18-án jelent meg.

[szerkesztés] Változatok összefoglalása

A lista nem tér ki a javítócsomagokra, kivéve ha lényeges változást hozott.

Jelölések
Régi verzió Aktuális verzió Fejlesztés alatt


Főváltozat Alváltozat Kiadás dátuma Lényeges eltérés Kiadva ezzel
1 1.0 1995. augusztus Első kiadás Windows 95 Plus!
1.5 Ismeretlen Ismeretlen
2 2.0 Béta 1995. október HTML táblázatok és egyéb elemek támogatása
2.0 1995. november SSL, cookie (süti), VRML, Internet hírcsoportok Windows NT 4.0
2.01 Ismeretlen Jelentős hibajavítások
3 3.0 Alfa 1 1996. március HTML táblázatok, keretek és más elemek jobb támogatása
3.0 Alfa 2 1996. május VBScript és JScript támogatás
3.0 Béta 2 1996. július CSS és Java támogatás
3.0 1996. augusztus Végleges kiadás Windows 95 OSR2
3.01 1996. október Hibajavítások
3.02 1997. március [5] Hibajavítások
3.03 Ismeretlen Hibajavítások
4 4.0 Béta 1 1997. április Fejlettebb CSS és Microsoft DOM támogatás
4.0 Béta 2 1997. július Fejlettebb HTML és CSS támogatás
4.0 1997. október Fejlettebb HTML és CSS támogatás Windows 95 OSR2.5
4.01 1997. november Hibajavítások Windows 98
5 5.0 Béta 1 1998. június Bővebb CSS2 támogatás
5.0 Béta 2 1998. november Kétirányú szöveg támogatás, XML/XSL és több CSS tulajdonság
5.0 1999. március Végleges kiadás Windows 98 SE
5.01 1999. november Hibajavítások Windows 2000
5.5 Béta 1 1999. december Több CSS tulajdonság, kisebb módosítás a keretek kezelésében
5.5 2000. július Végleges kiadás Windows ME
6 6.0 Béta 1 2001. március Változások a CSS-ben, és jobb W3C megfelelés
6.0 2001. augusztus 27. Végleges kiadás Windows XP
6.0 SP1 2002. szeptember 9. Biztonsági folt Windows XP SP1
6.0 SP2 2004. augusztus 25. Biztonsági folt, popup és activeX blokkoló, bővítménykezelő Windows XP SP2
7 7.0 Béta 1 2005. július 27. PNG alpha channel, CSS hibajavítások, böngészőlapok Windows Vista Béta 1
7.0 Béta 2 2005. vége Jobb CSS 2.0 és HTML 4.01 támogatás, CSS hibajavítások
7.0 Béta 3 2006. október 28. CSS szabványok széleskörűbb támogatása, hibajavítások
7.0 RC1 2006. augusztus 24. CSS szabványok széleskörűbb támogatása, hibajavítások
7.0 2006. november 30. Végleges változat Windows Vista
8 8.0 2008? Windows Vista SP1

[szerkesztés] Kritikák

A Internet Explorert napjainkban rengeteg kritika éri, főleg biztonsági hiányosságok okán. Ezek részletezése hosszú oldalakat töltene meg, az angolul tudók itt tájékozódhatnak a részletekről: Criticisms of Internet Explorer

Másik igen komoly probléma a 6.0-s (és különösképpen az az alatti) programverziókkal, hogy sok mindenben eltérnek a szabványoktól – főleg az XHTML és a CSS terén –, ami rendkívül megnehezíti a webdesignerek munkáját. Habár a World Wide Web Consortium (W3C), – amely a webes szabványok összefogását és kezelését tűzte ki feladatául – egyértelműen deklarálta azokat, a Microsoft feltehetőleg üzleti érdekekből nem tartja be őket.

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ A 7-es verzió neve már nem Microsoft Internet Explorer (MSIE), hanem Windows Internet Explorer (WIE).
  2. ^ Browser Market Share for December, 2006

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu