Monofiletikus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Monofiletikus, vagy ritkábban holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó lények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
Monofilum: olyan fajok csoportja, amelyek egyetlen törzsfajtól származnak, ahol minden egyes faj szűkebb rokonságban van egymással, mint azokkal a fajokkal, amelyek a csoporton kívül vannak. (Hennig 1966)
Ha egy taxonómiai csoport több ősre vezethető vissza, akkor polifiletikus csoportnak nevezzük, amennyiben pedig a csoport a legközelebbi közös ősnek nem az összes leszármazottját tartalmazza, akkor parafiletikus csoportról beszélünk.
A modern filogenetikus rendszertan (kladisztikus osztályozás) elvei szerint csak monofiletikus csoportokat szabad taxonnak tekinteni, korábban azonban gyakran a parafiletikus (sőt néha polifiletikus) csoportokat is elfogadták taxonnak.
A monofiletikus csoport legfontosabb ismérve legalább egy tulajdonságának synapomorf jellege. Apomorfiának egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük. Ezzel szemben a karakter ősi karakterállapota a plesiomorfia. Synapomorfia a levezetett bélyegekben való megegyezés, synplesiomorfia az ősi bélyegekben való megegyezés. Ha egy csoport ősében megjelent valamilyen új tulajdonság és azt továbbadta utódainak, akkor az utódok között fennáll a synapomorfia, vagyis felismerhetően monofiletikus csoportot alkotnak. Ha egy csoport tagjai között csak olyan közös tulajdonságok figyelhetők meg amelyek ősiek (synplesiomofia), akkor ez a csoport közös őséről nem hordoz érdemi információt, taxonképzés alapja tehát nem lehet.
Könnyen belátható, hogy a biológiában elterjedten használt szembeállító fogalompárok közül rendszerint csak az egyik lehet apomorf, a másik nyilvánvalóan plesiomorf. (Az apomorf jelleg egyúttal egy csoport tulajdonneve, ezért gyakran nagybetűvel írjuk, a plesiomorf jelleg azonban csak tulajdonság (melléknév), így kisbetűvel írjuk.)
Néhány közismert példa:
Egysejtűeknél:
- Eukarióta apomorf, de prokarióta plesiomorf jelleg.
- Kétfélemagvú (Ciliata s.l.) apomorf, de egyfélemagvú plesiomorf jelleg.
Növényeknél:
- Edényes apomorf, de edénytelen plesiomorf jelleg.
- Virágos apomorf, de virágtalan plesiomorf jelleg.
- Zárvatermő apomorf, de nyitvatermő plesiomorf jelleg.
- Egyszikű apomorf, de kétszikű plesiomorf jelleg.
Állatoknál:
- Szövetes (Eumetazoa) apomorf, de telepes plesiomorf jelleg.
- Újszájú apomorf, de ősszájú plesiomorf jelleg.
- Hatlábúak (Hexapoda) apomorf, de soklábú ízeltlábúak valószínűleg plesiomorf jelleg (lásd. Ízeltlábúak).
- Gerinces apomorf, de gerinctelen plesiomorf jelleg (lásd. Gerincesek).
- Állkapcsosok (Gnathostomata) apomorf, de agnatha plesiomorf (lásd Halak (biológia)).
- Négylábúak azaz Tetrapoda apomorf, de nem négylábúak azaz halak plesiomorf.
- Amniota apomorf, de anamnia plesiomorf jelleg.
- tollas (Madarak) apomorf, de pikkelyes vagy tollatlan plesiomorf jelleg.
- Placentália (Méhlepényes emlősök) apomorf, de méhlepény-nélküliek (tojásrakók és erszényesek) plesiomorf jelleg.
- Ormányosok apomorf jelleg, egyben taxon, de "ormánytalanok" inkább vicc.
[szerkesztés] Ajánlott magyar nyelvű könyvek
- Korsós Zoltán (1999): Zooszisztematikai gyakorlatok (A fenetikus és kladisztikus osztályozás alapjai) – Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Intézet, Budapest
- Papp László(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
- Borhidi Attila (1995): A Zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
- Géczy Barnabás (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
- John Maynard Smith, Szathmáry Eörs (1997): Az evolúció nagy lépései, Scientia, Budapest.
- Vida Gábor (szerk, 1982): Az élővilág evolúciója (evolúció II.)- Natura, Budapest.
- Faludi Béla (1974): Származástan – Tankönyvkiadó, Budapest.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:
Based on work by