Mopszuesztiai Theodórosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mopszuesztiai Theodórosz, Theodoros, Theodorus (Antiochia, ma Antakya, Törökország, Kr. u. 355 körül – Mopszeusztia, Kis-Ázsia, Törökország, Kr. u. 428) görög nyelven alkotó ókeresztény író, püspök, az egyházatyák egyike.
Gazdag családból származott, irodalmi és retorikai tanulmányait szülővárosában kora leghíresebb szofistájánál, Libaniosznál folytatta, s itt kötött életre szóló barátságot Aranyszájú Szent Jánossal. Az ő hatására egy darabig Tarszoszi Diodórosz Antiochia melletti hegyi kolostorában volt szerzetes, és amikor később a papi életet világi pályafutásra és házasságra akarta felcserélni, ismét barátja tartotta vissza. 383-ban pappá szentelték, ezután újra Tarszoszi Diodórosz környezetébe került, most már Tarszoszban. 392-ben a kilikiai Mopszeusztia püspökévé választották, s ettől kezdve tevékenyen részt vett a korabeli egyház irodalmi és személyi harcaiban.
Első műve a Zsoltárok könyvéhez írott kommentár volt, ezt követte bibliai magyarázatainak hosszú sora (a Teremtés könyvéhez, a kisprófétákhoz, János evangéliumához, Pál apostol leveleihez). Minden bibliai szöveg eredeti hátterét kutatta, elvetett mindenfajta allegorikus értelmezést, sőt gyakran kétségbe vonta a szerzőre vonatkozó hagyományok hitelességét is (például a zsoltárokat nem mind Dávidtól, hanem a Kr. e. X-II. század más-más időszakaiból eredezteti). Rendkívül fontos az Énekek énekéhez fűzött néhány elszórt megjegyzése, amelyekben szembeszállva az Órigenész óta egyöntetű felfogással, erotikus- és lakodalmi dalok füzérének tartja a könyvet. Bibliamagyarázó módszerét meg is indokolta „Adversus allegoricos" (Az allegorizálók ellen) című, csak egy latin idézetből ismert könyvében. Egyéb művei teológiai értekezések, vitairatok.
A maga korában egyike volt a legtekintélyesebb keresztény íróknak: halála után 125 évvel, 553-ban, az ötödik egyetemes zsinat Konstantinápolyban eretneknek bélyegezte meg. A szír nesztoriánus egyház azonban változatlan formában elismerte tekintélyét, ez is az egyik oka annak, hogy számos művét szír fordítások tartották fenn.
[szerkesztés] Források
- Teológiai kislexikon
- Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)
Based on work by