N’Djamena
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
N’Djamena 721 000 lakosával (2005) Csád fővárosa, az afrikai ország messze legnagyobb városa. Kikötője a Chari folyón, nem messze a Logone folyó torkolatától, szemben helyezkedik el Kousséri kameruni várossal, amellyel híd köti össze. N’Djamena egyben egyike Csád speciális státuszú régióinak, és 10 arondissement-re osztották fel. Az élőállat, a só, a datolya és a gabona regionális piaca. Fő ipara a húsfeldolgozás. Elhelyezkedése: 12°6'47" Észak, 15°2'57" Kelet.
N’Djamenát Fort-Lamy néven a francia katonai parancsnok Émile Gentil alapította 1900 május 19-én. Egy tisztjéről nevezte el, akit néhány nappal korábban a Koussérii csatában öltek meg. 1973. április 6-án François Tombalbaye elnök „afrikanizációs” programja keretében a nevét N’Djamenára változtatta egy közeli falu arab neve után, ami „pihenőhelyet” jelent.
A csádi polgárháború során 1979-ben a város részben elpusztult, majd 1980-ban ismét. Sokan elmenekültek, de lélekszáma azóta újra gyorsan emelkedik. 1937-ben a városnak 9976 lakosa volt, de egy évtizeddel később már 18 435. Miután Csád 1968-ban kivívta a függetlenséget, a városnak 126 483 lakója volt, 1993-ban pedig már 529 555.
A város nagyon vegyes vallási-etnikai képet mutat, bár az iszlám dominanciája világos. A fő etnikai csoportok: csádi arab (11,08%), ngambay (16,41%), hadjerai (9,15%), daza (6,97%), bilala (5,83%), kanembu (5,80%), maba (4,84%), kanuri (4,39%), gor (3,32%), kuka (3,20%), sara (2,24%), és barma (2,10%).
Based on work by