Nagy pirók
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Pinicola enucleator Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A nagy pirók (Pinicola enucleator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Eurázsia és Észak-Amerika északi részén él, nyugaton Kaliforniáig fészkel. Tűlevelű és lombhullató erdőkben él.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 12 centiméter, szárnya fesztávolsága 30-35 centiméter, testtömege 47-64 gramm. Feje, háta, torka és begye piros, hasa szürkészöld.
[szerkesztés] Életmód
Télen a vörösberkenyét keresi, de elfogyasztja a fenyőmagvakat és a rügyeket is, nyáron az ízeltlábúakat és levéltetveket is megeszi. Általában a fákról táplálkozik, de a földre is lemegy értük. Vonulása a táplálék mennyiségével függ össze, ha elfogy, tovább vonul.
[szerkesztés] Szaporodás
A hím az énekével csábítja a tojót. A csészealakú fészket a tojó építi faágakból, fűszálakból és mohából. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 13-14 napig kotlanak. A kikelt fiókákat eleinte puha rovakokkal, később magokkal is táplálják.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Nagyon ritka téli kóborló.
[szerkesztés] Védettség
Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
Based on work by