Newton (mértékegység)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI mértékegységrendszerben. Nevét Sir Isaac Newton, a klasszikus mechanika atyja után kapta. Meghatározása a következő: egy newton egyenlő azzal az erővel, amely egy kilogramm tömegű testet 1 m/s² gyorsulásra késztet, gyorsít.
A newton egy SI származtatott mértékegység; egyenlő a kg × m × s-2 SI-alapegységekkel.
Mivel a súly két test között levő gravitációs erő, a newton a súly mértékegysége is. Egy kilogramm tömegű test súlya a Föld felszínén körülbelül 9,81 N, de ez változik a tengerszint feletti magasságtól függően. Egy 9,81-1 kg (≈101,94 gramm) tömeggel rendelkező test körülbelül 1 N súlyú.