Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A párt és egyben a Hungarista mozgalom zászlaja

A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy magyarországi, jobboldali totalitárius – hungarista – párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24-e, és a nyilas hatalomátvétel után 1944. október 16-a és 1945. május 1-je között működött. A szovjetek uralta területen a hivatalos (de iure) betíltására 1945. február 26-án került sor.

[szerkesztés] Története

Szálasi Ferenc 1935. március 4-én megalapított és a Darányi-kormány által 1937. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzet Akarata Pártja után, 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakítását. 1938. február 21-én a belügyminiszter az MNSZP-t - arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával - szintén feloszlatta, egyben Szálasit letartóztatta.^[1] A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet 1939. február 23-án ismét betiltottak, azonben egy hónapon belül, 1939. március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven megint újjáalakult, s így részt vehetett az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon, ahol a szavazatok 15,41%-át^[2] (338 049 szavazat^[2]) szerezte meg, és 29^[2] mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939. nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, vezetőit rendszeresen internálták.

A Szálasi-kormány

A párt neve a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő nyilaskeresztből jött.

A Párt 1942. február 24-én fölvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet. A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalmat 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig illegálisan működött, majd 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és magához ragadta a hatalmat. A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott^[3] deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével.

[szerkesztés] Ideológiája

Fő szócikk: Hungarizmus

A többi nemzetiszocialista párthoz hasonlóan a Nyilaskeresztes Pártot is a nacionalizmus, a mezőgazdaság elsődleges helyre állítása, anti-kapitalizmus, anti-kommunizmus, revizionizmus (Nagy-Magyarország) és militáns antiszemitizmus jellemezte, mindemellett a munkások jogainak, illetve a földreformnak egyik fő szószólója és támogatója volt. A hungarizmus fajelméleti alapon nem beszélt alsóbbrendű és felsőbbrendű fajokról, csak együttélésre képtelen, és együttélésre képes népekről. A zsidóságot is épp ezért nem kiírtani, hanem kitelepíteni szándékolta.

[szerkesztés] Gazdaságpolitika

A Szálasi által "brutálisan reális állami célkitűzéseknek"^[4] nevezett politikai irányvonal szerint az 1914 előtt felvett állami kölcsönöket Csonka-Magyarország nem fizeti vissza, az 1918 (I. világháború vége) után felvetteket pedig 10 évre beszünteti, egyben a magánkölcsönöket is magára vállalja az állam, melyeknek kamatait (egységesen 3%) a hitelt felvevők ezután az államkasszába fizetik. A külkereskedelmet államosítja, ennek hasznát fele-fele arányban a termelőszövetkezet és az állam kapja.